Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 14. kedd - 119. szám - Sebián-Petrovszki László (DK) - az emberi erőforrások miniszterének - „Senkit nem hagynak az út szélén, ugye?” címmel - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK):
1486 megoldásokat alkalmazzunk itt, Magyarországon. Olvassa, kérem, végig azokat a jogszabályokat, amelyeket ezekben az országokban hoztak! Nemcsak az első sort kell elolvasni, hanem az egész jogszabályt, és akkor meglátja, hogy a rövidített munkaidőhöz adható állami bértámogatásnak ott milyen feltételrendszere van, azt hányan kaphatják meg (Dr. Harangozó Tamás: Megnéztem!), és az a végére hány százalékos lesz. És ha megnézte volna, akkor nem fogalmazott volna meg itt ilyen abszolút alaptalan állításokat. Mi továbbmegyünk a gazdaságvédelmi akcióprogrammal. Meg fogjuk vívni ugyanazokat a vitáinkat, amelyeket megvívtunk 2010 óta, és azokat a vitákat háromszor eldöntötték már a magyar emberek. (Taps a kormánypártok soraiból.) (13.00) Sebián-Petrovszki László (DK) - az emberi erőforrások miniszterének - „Senkit nem hagynak az út szélén, ugye?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Ház! Sebián-Petrovszki László képviselő úr, a DK képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „Senkit nem hagynak az út szélén, ugye?” címmel. Miniszter úr a távolléte miatt válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat jelölte ki. A képviselő úr jelzi, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Tisztelt Képviselő Úr! Öné a szó. Parancsoljon! SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! A kormány meghirdette úgymond minden idők legnagyobb gazdaságélénkítési akciótervét - az előbb is hallhattuk -, aztán kiderültek a részletek, és világossá vált, hogy kiknek nem nyújt segítséget ez a bizonyos akcióterv. Nem segítenek sem a családokon, ahol az egyik szülőnek otthon kell maradnia a gyerekkel, sem a nyugdíjasokon eléggé, akiknek járandóságát a várható infláció alig felével emelték meg, sem pedig a munkájukat elvesztőkön, jeléül annak, hogy az úgynevezett „munkaalapú gazdaság” kifejezés, amit az előbb is hallhattunk, a szolidaritás megtagadását jelenti valójában az önök részéről. Ehelyett miket tesznek? Csak ízelítőül egy-két dolgot hadd mondjak. Kiemelt támogatást kapnak olyan ágazatok, amelyekben a NER oligarchái igen erősen jelen vannak, például turizmusban, vendéglátásban, ott aztán minden segítség mindenkinek jól jár. (Sic!) Pluszfeladatokkal megterhelik az önkormányzatokat, majd megfosztják őket azoktól a jelentős bevételektől - gépjárműadó, parkolási bevétel vagy idegenforgalmi adó -, amelyekből azokat a feladatokat tudnák finanszírozni. Viszont a legkiszolgáltatottabbak, a rokkantnyugdíjasok, illetve a szeretteiket otthon ápolók teljesen kimaradtak ebből a csomagból, semmilyen intézményes segítséget nem kapnak. Nem kapnak, annak ellenére, hogy kimondta az Alkotmánybíróság, hogy önök jogellenesen semmizték ki a rokkantnyugdíjasokat, egy évvel azon bizonyos határidő lejárta után sem hajlandóak méltányos ellátást biztosítani a számukra. A Demokratikus Koalíció benyújtott egy javaslatot a rokkantnyugdíjasok korábbi átlagkeresetének 50, illetve 80 százalékos pótlására, valamint az otthonápolóknak, hogy legalább a minimálbért garantáljuk. Utóbbiak egy részét ugyan a kormány végül hosszas egyeztetés után, négy év alatt fokozatosan megadja, de a rokkantnyugdíjasok helyzete jottányit sem javult, azoknak az életét pedig, akik nem gyermeküket, hanem más hozzátartozójukat ápolják otthon, a törvénymódosítással még nehezítették is. Ezek után azt kérdezem államtitkár úrtól, hogy is állunk azzal az ígéretükkel, hogy nem hagyunk senkit az út szélén. Köszönöm.
