Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A Marek József Alapítványról, a Marek József Alapítvány és az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat; Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egy... - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
1449 Jelen esetben, miután ezen egyetemek finanszírozásában egyáltalán nem látszik elválasztás az állami költségvetéstől, sőt azonnal egy óriási terhet ró az egyetemekre, vagyis az alapítványokra a vagyonnal való gazdálkodás, amihez még forrásaik, eszközrendszerük és személyzeti állományuk sincs, ezért azt gondolom, hogy ezt, ha már mindenáron a kormányzat ezen egyetemeket alapítványi módon akarja a jövőben működtetni, én mindenképpen két lépcsőben tettem volna. Először nézzük meg, hogy a működés során képesek-e önállóan tulajdonosként vagyongazdálkodni, és aztán majd ha az látható, hogy a finanszírozás is stabil, és némileg elkezd elválni valamennyire az állami költségvetéstől, azaz piaci alapokon is forrást tud gyűjteni, és megbirkózik a tulajdonosi vagyongazdálkodással, akkor ezt a későbbiekben meg lehetett volna tenni. Rendkívüli módon korainak tartom, és nagyon veszélyesnek. Természetesen az előző javaslat során elhangzott a Házban ellenzéki képviselő részéről, hogy tulajdonképpen innentől kezdve ezzel a vagyonnal vissza lehet élni. Ebben igaza van, mert az alapítvány kuratóriuma dönt el ezek után mindent, az államnak annyiban van beleszólása, hogy alapító, de a vagyongazdálkodásban döntéseket innentől kezdve a magyar állam képviselője egyáltalán nem hozhat. Tehát valóban lehet ezzel a vagyontömeggel akár úgy is bánni, hogy kikerül még az alapítvány érdekköréből a vagyon vagy a vagyon egy része. A másik fontos elem pedig a kurátorok kérdése. Alapvetően hiányzik ebből a javaslatból az, hogy a miniszter határozott vagy határozatlan időre nevezi ki a kuratórium tagjait. Ez azért fontos, mert ha az Országgyűlés arra hatalmazza fel a kormányt vagy szólítja fel a kormányt, hogy alapítványokat, közalapítványokat hozzon létre, és azt is kimondja, hogy a miniszter jelöli ki a kuratórium tagjait, sőt az elnököt ő választja, akkor a minimumelvárás az lett volna, hogy ebben a javaslatban az is szerepeljen, hogy határozott vagy határozatlan időre. Aki a jogban, különösen a társadalmi szervezetek vagy civil szervezetek jogában nem olyan jártas, nem tudja, hogy ez miért is ennyire fontos kérdés. Azért ennyire fontos kérdés, mert lehet, hogy furcsán hangzik sokuk számára, Magyarországon alapítvány kurátorát nem lehet visszahívni. Valóban, benne van a jogszabályban egy olyan lehetőség, hogy abban az esetben lehet a kuratórium tagját visszahívni, ha a tevékenysége kifejezetten az alapítvány céljainak megvalósítását veszélyezteti, ilyet lehetetlen Magyarországon bizonyítani. Nem volt még olyan az alapítványok bírósági eljárásában, hogy a kurátor halála vagy lemondása nélkül ilyen jogalapon kurátort vissza lehessen hívni. Ha határozatlan időre nevezik ki, mert hiszen innentől kezdve a miniszternek lesz ez joga, akkor egy rendkívüli komoly és nehéz helyzet áll elő, tekintettel arra, hogy az alapítványok kuratóriumi tagjainak számát a jogszabály nem határozza meg maximumként, minimumként van némi utalás a három főre, de ez alól is kivétel van, egyfős kuratórium is lehet. (19.00) Tudjuk jól, és nem akarok senkit megsérteni, de azért az látható a Fidesz világában, hogy még a rendkívül nagy tudású és tekintéllyel bíró szakembereknél is gyakran látunk elsősorban politikai hűséget és másodsorban a szakmai hitelesség képviseletét. A jelenlévők természetesen mindig kivételek. Általában ez úgy nyilvánul meg, hogy nem mondanak nemet, legfeljebb tartózkodnak a megnyilatkozástól, de tudjuk jól, hogy aki hallgat, az sokszor a bűnben részes. Ennek azért van jelentősége, mert abban az esetben, hogy ha bármikor is egy politikai váltás történik, amire egy demokráciában azért szokott lenni esély, és mondjuk, a kurátorok nem szakmai alapon és nem meghatározott tisztségből érkezően jönnek, hanem egyszerűen csak határozatlan időre kinevezettek, és mondjuk, egy új kormányzat szeretne az egyetemi autonómia megsértése nélkül valamifajta koncepciót váltani, valamifajta oktatási mechanizmust vagy rendszertípusú változtatást megvalósítani, és mondjuk, azok a kurátorok, akiket az előző kormány minisztere nevezett ki, ellenállnak, az alapítónak, az állam képviselőjének nincs más módja, mint az, hogy feltölti további kurátorokkal a kuratóriumot, mert hiszen arra joga van, hogy további tagokat delegáljon, és ezáltal már akár 15-20 fős kuratórium is lehet azért, hogy esetleg azokat az indokolt változtatásokat meg tudják valósítani, és ne akadályozzák a korábbi, esetleg elvhű kurátorok ennek a változásnak a megvalósítását. Rendkívül kellemetlen, hogy ha egy határozatlan időre kinevezik ezeket a
