Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A Marek József Alapítványról, a Marek József Alapítvány és az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat; Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egy... - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1440 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, pontosabban hat törvényjavaslat együttes általános vitája folyik, és ahogy az államtitkári expozéban hallottuk, az egyetemi szféra kezdeményezésére, vagy mondhatom azt, hogy kétoldalú vagy többoldalú egyeztetések után került sor ennek a törvényjavaslatnak a benyújtására. Mi alapozta ezt meg? Tehát három kérdésre szeretnék válaszolni. Az egyik, hogy a törvényjavaslatot mi alapozta meg, miért kerül most ide, a javaslat elfogadásának szükségessége és a javaslat tartalmi elemei. Engedjék meg, hogy elmondjam azt, hogy 2010 óta Magyarország gazdasági és pénzügyi stabilitása jelentősen javult, ezért több forrást és több figyelmet tudunk fordítani felsőoktatási rendszerünk működtetésére. Ugyan vannak sikerek, de ahogy államtitkár úr is mondta, az egyetemi oktatás, a kutatás és az innovációs tevékenység valójában nemzetközi térben, nemzetközi versenyben zajlik, amelynek szereplői gyakorlatilag globális társadalmi, politikai, gazdasági trendeknek megfelelően változnak. Ezért kell az egyetemeknek, a nemzeti keretek között működő felsőoktatási intézményeknek állandóan megújulniuk. A jogalkotóktól pedig az várható, hogy egy más szabályozási és szervezeti keretet hozzanak létre, amelyben az egyetemi szféra sokkal jobban tud reagálni a világban zajló folyamatokra, legyen szó a képzések iránti nemzetközi kereslet növeléséről, az innováció hasznosulásáról vagy éppen az új forrás bevonását jelentő vállalati együttműködések iránti igényekről. Tisztelt Képviselőtársaim! Több szó esett már az előző törvényjavaslat vitájában a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című anyagról. Engedjék meg nekem, hogy abból a szempontból idézzek néhány mondatot ebből az anyagból, amely ráirányít arra, hogy hogyan nőhet a versenyképessége, hogyan változhat a működése, hogyan változhatnak a szervezeti keretek egy új modellben, hiszen modellváltásról van szó, és a Corvinus Egyetemen mint egy pilotprogramban már bebizonyította azt, hogy működőképes ez a modellváltás. De azt is hallottuk államtitkár úrtól, hogy nem ugyanaz, nem ugyanazt akarjuk a hat egyetem esetében, ahogy a Budapesti Corvinus Egyetemnél történt, de hát hasonló a helyzet, hiszen ott is egy közhasznú alapítvány működésére helyeztük az egyetemi munkát. Akkor szólnék a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című anyagról, hogy a modellváltás célját hogyan fogalmazta meg, hogyan határozta meg, és mondom, 2015-ben és ’16-ban a Kulturális bizottság ülésén többször vitatkoztunk ellenzékiek, kormánypártiak, hogy mi a lényege ennek a modellváltásnak vagy paradigmaváltásnak, és az ellenzék is dicsérte többször. Először azt mondták, hogy nincs egységes koncepció, utána közösen megállapítottuk, hogy mégis van koncepció, sőt átgondolt stratégia az, amelynek mentén ez a Corvinus-pilot kialakult. Idéznék akkor az anyagból. „A cél az ország térszerkezetéhez igazodó, hatékony és eredményes intézményrendszer kialakítása és ennek pozicionálása a Kárpát-medencében, illetve az Európai Unióban.” Én teszem hozzá, hogy természetesen a világ minden táján. „Érdemes újradefiniálni a felsőoktatás üzleti viszonyait és rendezni az állami és intézményi felelősségi köröket. Szükséges megválaszolni azt az alapvető kérdést, hogy ki a felsőoktatás tulajdonosa és ki a vevője, a megrendelője. A felsőoktatási stratégia azt az elvárást támasztja az intézményekkel szemben, hogy alaptevékenységük, oktatási és kutatási tevékenységük során egyre nagyobb mértékben támaszkodjanak a saját bevételeikre, külső piaci forrásokra.” Eddig az idézet. Nézzük, hogy mi a szükségessége ennek a törvényjavaslatnak! A jelenlegi törvényjavaslat szerint újabb hat intézmény kap lehetőséget arra, hogy rugalmas keretrendszerben működjön tovább, és ezzel jobban kiaknázhassa a kínálkozó piaci lehetőségeket és a nemzetközi együttműködéseket. Gazdálkodás, humánerőforrás-politikai és stratégiai célok meghatározása tekintetében nagyobb önállóságot élveznek majd ezek az intézmények, de ezzel együtt nagyobb lesz a felelősségük is. A fejlődés versenyalapú perspektívái nyílnak meg számukra, amely alkalmazkodást, szemléletváltást, merész újításokat - remélem, mindannyiunk javára -, teljesítményelvűséget és kooperációs készséget követel meg a szóban forgó egyetemektől. Az állami szerepvállalás ezzel a
