Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A Marek József Alapítványról, a Marek József Alapítvány és az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat; Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egy... - BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1438 falnak, hanem az, ha a szemével megkeresi az ajtót.” A türelmesen megtervezett és kivitelezett intézményi modellváltások új alapokra helyezhetik a vállalati szektor és a felsőoktatás szereplőinek együttműködését, így a cégek mint megrendelők és finanszírozók egyfelől elvárásokkal, másfelől erőforrásokkal és befektetési szándékkal léphetnek fel a közös siker érdekében. Ezért nyitottá kell válniuk a finanszírozás, a szabályozás és a tudásmegosztás új modelljeire. Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja, hogy a nemzetközi versenyképesség növelése érdekében hat felsőoktatási intézmény részére nagyobb egyéni mozgásteret és dinamikus fejlődési lehetőséget biztosítson hasonló módon, mint ahogyan tette korábban a Corvinus Egyetem esetében. Az intézkedést az indokolja, hogy a jelenleg működő 27 állami fenntartású felsőoktatási intézmény nagyjából ugyanazon gazdálkodási, foglalkoztatási és működési sztenderdek szerint látja el feladatát, pedig minden intézmény más és más területen kiemelkedő, így az azonos szabályok és kötöttségek számos esetben akadályozzák őket abban, hogy kellő gyorsasággal reagálhassanak a kihívásokra vagy élhessenek a kínálkozó piaci lehetőségekkel. A törvényjavaslatban felvázolt szerkezeti szintű átalakítások célja a felsőoktatási intézmények működési környezetének rugalmasabbá tétele, ami azt is jelenti, hogy nagyobb önállóság mellett több felelősséget és szélesebb körű lehetőségek mellett komolyabb teljesítményt várhatunk el tőlük. A modellváltással az intézmények szakterületi sajátosságaihoz és versenypozíciójukhoz tudják igazítani szervezeti kereteiket és humánerőforrás-gazdálkodásukat, ugyanakkor az állam sem vonul ki teljes mértékben az átalakuló intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőivé, tehát fenntartóból partnerré válik, és hosszú távú keretszerződések, valamint rövidebb, de többéves finanszírozási szerződések keretében vállal garanciát az együttműködésre. Az állam tehát továbbra is stratégiai szerepet tölt be a hazai felsőoktatásban, és a finanszírozáson keresztül a későbbiekben is aktív partnere lesz az intézményeknek. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Országgyűlés! Az egyetemimodell-váltás céljának és indokoltságának bemutatása után engedjék meg, hogy a működési modell lényegi elemeire is kitérjek. Az említett intézmények esetében hasonló forgatókönyv szerint lehetséges az állami fenntartói státusz és szerepkör megszüntetése. A javaslatban szereplő terv szerint az állam átadja az adott intézmény fenntartói jogait egy, az állam által alapított, nyíltan működő vagyonkezelő alapítványnak. A fenntartóváltás után a szóban forgó egyetemek alapítványi fenntartású, közhasznú felsőoktatási intézmények lesznek, és minden tekintetben teljes körű jogutódjaivá válnak a fenntartóváltás előtti egyetemeknek, azaz teljes lesz a jogi és szervezeti folytonosság, ami a hallgatók jogviszonyára és a munkavállalók foglalkoztatására is vonatkozik. Az egyetemek jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkatársai a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatási jogviszonyban fognak majd dolgozni. Az egyetemi munka folytonosságát a modellváltás a legkevésbé sem veszélyezteti, miközben az intézmények áttérhetnek a céljaikhoz jobban igazodó humánerőforrás-politika kialakítására. Ugyanígy az egyetemek jelenlegi hallgatóinak jogviszonyát sem érintik a változások. Minden hallgató abban a finanszírozási formában és abban az oktatási programban fejezheti be tanulmányait, amelyben elkezdte, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény pedig továbbra is garantálja a szóban forgó intézményekben a széles körű hallgatói önkormányzatiság fennmaradását. A modellváltással az egyetemi képzések nem válnak mindenki számára fizetőssé, az oktatás a legtehetségesebbeknek a jövőben is ingyenesen hozzáférhető lesz, mert az intézményeket ugyanúgy látogatják majd állami ösztöndíjasok és önköltségen tanuló hallgatók, ahogyan eddig is. Az egyetemek Alaptörvényben rögzített autonómiája szintén megmarad, sőt kiteljesedik, a modellváltás következtében ugyanis a jövőben a szakmai és stratégiai döntések, valamint az azokhoz rendelt források, a személyi és tárgyi feltételek, az infrastrukturális fejlesztések meghatározása és biztosítása a fenntartó alapítvány és a felsőoktatási intézmény egyetértésén alapul majd. Az állam
