Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
1431 tárgyaltunk egy évvel ezelőtt, plusz az is benne volt a törvényben, amit a képviselő úr és a képviselő asszony elmondott, hogy egyébként az állami szubvenció természetesen lehetséges, ha itt valamiféle finanszírozási probléma merül fel. Képviselőtársaim, azért annyira legyenek méltányosak a kormánnyal és velünk szemben, hogy alapvetően amikor kitalálunk egy hosszú távú finanszírozási modellt, vagy éppen gazdaságpolitikával foglalkozunk, azért nem egy koronavírus-járványra tervezünk egy évvel ezelőtt vagy öt évvel ezelőtt. Lehet, hogy önök ezeket előre látták, és most úgy kérik rajtunk számon, hogy önök már a tavalyi vitában előre látták a koronavírus-járványt. Képviselőtársaim, ez most mindent felülír. Felülírja a foglalkoztatási erőfeszítéseinket és ezeket is, még nagyobb erőfeszítésekkel kell majd belevetnünk magunkat ebbe a munkába, hogy újra letornázzuk a munkanélküliséget, ami egyszer már közös összefogással, a magyar emberekkel együtt sikerült. Nehogy már azt kérjék rajtunk számon, hogy egyébként bejött egy ilyen világjárvány, ami taccsra teszi az egész világgazdaságot, köztük egyébként a magyar gazdaságnak is súlyos károkat okoz, és innen kell majd fölállni! Természetesen ez egy vis maior helyzet. Kiszámítható, stabil működés, finanszírozás; ne ezzel példálózzanak! Ha a normális gazdasági években, egy világjárványtól eltekintve majd egyszer úgy nem működik ez a modell, akkor jöjjenek a kritikáikkal! Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Kérem szépen, egy nagyon érdekes vita kezd kibontakozni a koronavírus és az emberi látnoki képesség kapcsolatáról. (Derültség.) Ez ennek a törvénynek semmi módon nem tárgya, hiába olvasom és próbálom értelmezni. Természetesen megadom a szót a további jelentkező képviselőknek, de az önök megbízatásából kénytelen vagyok a vitát visszaterelni eredeti témájára. Tehát próbáljunk a magyar felsőoktatás, azon belül a megjelent egyetemek dolgáról vitatkozni! Varga-Damm Andrea képviselő asszony, Jobbik, parancsoljon! DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Meg kell mondanom, elnök úr, most ellen fogok önnek mondani: nincs olyan javaslat, amiben nem az a legfontosabb szempont, hogy mi lesz a jövőben, mert minden javaslat jövőre készül, kiszámíthatatlan jövőre. Nem koronavírus-járványról beszélünk, bármilyen körülményről, bármilyen nehezítő körülményről, különösen úgy, hogy sajnos kis ország vagyunk, a globális világhoz képest kis gazdaság vagyunk, kitettségünk van gazdasági téren feltétlenül, társadalmi téren polarizáció van; sajnos azt kell mondanom, hogy az elmúlt tíz év nagyon komoly szellemi krízist is okozott a társadalomban. Tehát amikor bármely törvényjavaslatról beszélünk (Nacsa Lőrinc: Micsodát?), és mondjuk, a biztonsági elemeket idehozzuk mint fontos tényezőt, akkor, ha tetszik, ha nem, erről is beszélnünk kell. Nacsa Lőrinc képviselőtársam picit fiatal még ahhoz (Nacsa Lőrinc: Ez is baj?), hogy tudja, hogy kérem szépen, egy ország költségvetését vagy bármifajta kötelezettségvállalást mindig a legrosszabb forgatókönyv szerint kell tervezni. És még egyet elmesélek Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak, amit valószínűleg még soha nem olvasott el, de most már itt az ideje ennek: hogy az összes jogszabályunkba a katasztrófavédelemről, járványügyről bele van írva, hogy külön a költségvetés ezekre mindig kereteket kell hogy tervezzen, méghozzá megfelelő kereteket, mármint fajsúlyos kereteket, nem filléreket. Én csak azért hoztam ezt most szóba, hogy amikor probléma keletkezik, egy jogszabály működésére vagy egy jogszabály potenciális, az önök elképzelése szerint való működésére, mindig, ha valami nem jön össze, azt mondják, hogy hát erre aztán ki számíthatott?! De, de, de! Mindenre számítani kell. És ha a felsőoktatásban most olyanfajta változtatásokat kívánnak akár e törvényjavaslat, akár a következők vonatkozásában, ami tele van kiszámíthatósági tényezőkkel, akkor ne tessék majd azzal védekezni iksz idő múlva, hogy hát ezt ki látta volna előre, mert a költségvetést a jó gazdasszony módján kell mindig tervezni, a jövőbeni elképzeléseket mindig a legrosszabb forgatókönyvre kell alapítani, és akkor nem lenne ennyi kudarc kudarc hátán, amit persze a kétharmados többségükkel és a médiájukkal mindig meg tudnak
