Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): - ELNÖK:
1428 van, és egyre több és több saját bevételt eredményez az intézményeknek, ami szerintem egy dicséretes dolog. Tehát az átalakítások, a modellváltással összefüggő gondolkodások azt próbálják elősegíteni, hogy ezeket a meglévő és lehetséges piaci kapcsolatokat hogyan lehetne még jobban kihasználni, még hatékonyabban az egyetemek, a képzés és a kutatás javára fordítani. Úgyhogy én bízom benne, hogy e tekintetben azért csak közös nyelvet beszélünk, és azzal zárom csak mondandómat, amit Brenner Koloman mondott, remélem, hogy ezt így is gondolta, hogy amikor majd ezt a törvénymódosítást jóváhagyjuk, akkor ez azt is jelenti, hogy ők támogatni fogják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, LMP! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Az imént képviselőtársam beszélt arról, hogy az egyetemek hogyan kapcsolódhatnak a Corvinus példáján a gazdasági szférához, beszélt arról, hogy egyre több saját bevételhez jutnak. Szó esett a kiszámíthatóságról, a tervezhetőségről és az üzleti szemléletről is a Corvinus-modell kapcsán. A Corvinust tavaly egy alapítvány alá szervezték, az alapítványnak az elnöke Hernádi Zsolt, és az alapítvány a bevételeit a MOL, illetve a Richter állami részvénypakettjeinek az osztalékából származtatja, innen származik a bevétel. Egy ma reggeli döntése a MOL igazgatóságának - nem tudom, olvasták-e képviselőtársaim -, hogy a bezuhanó olajár miatt azt javasolja a MOL igazgatósága, hogy idén ne fizessenek osztalékot. Tehát az a tavalyi 107 milliárdos összeg, amit a MOL osztalékként kifizetett, és amiből 13,5 milliárd jutott a Corvinus alapítványának, most nullára íródik. Kérdés az, hogy ez hogyan találkozik a kiszámíthatóság elvével, és mi lesz most a legpatinásabb közgazdasági képzést folytató egyetemmel, milyen kilátásai vannak ebben a helyzetben az egyetemnek. A benyújtott törvényjavaslat indoklásában a Corvinus-modellre való erőteljes hivatkozás szerepel, és úgy tűnik, hogy most konkrétan, egy ilyen speciális helyzetben már megdől ez a tény, és megdől a kormánynak ez a fajta Corvinus-modelljének a finanszírozási alapja. Tehát mi lesz most a Corvinus Egyetemmel? Hogyan tudja pótolni a bevételeit, hogyan marad fenn a működése, és ez alapján átértékeli-e a kormány ezt a javaslatot? Köszönöm szépen. ELNÖK: Brenner Koloman képviselő úr, Jobbik! (17.10) DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Én nem nyúlnék át a másik napirendi pont vitájába, mert úgy látom, hogy most nagyon sok képviselőtársam ebbe az irányba elmozdult. Én csak arra szeretnék röviden reagálni, amit Pósán képviselőtársam mondott. Én nem a 2010 előtti időszak három lábon álló modelljére utaltam. Az nem én voltam, hanem Arató képviselőtársunk. Én azt jeleztem, hogy a Jobbik választási programjában ennek a visszavezetése szerepelt. Bocsánat, ezt azért nem hagyhattam magamon. Tehát ezt azért szögezzük le a jegyzőkönyv számára, hogy én azt jeleztem, hogy a Jobbik választási programjában ennek a három finanszírozási lábnak az újólagi és megfelelő finanszírozási bevezetése szerepelt; egy. Kettő: csak azt szeretném jelezni, hogy a vezérszónokimban is jeleztem, azért is jeleztem mindjárt az elején, hogy kettő része van ennek a törvényjavaslatnak, én az első részét tudnám támogatni - csak reakcióként szintén Pósán képviselőtársamra -, a koncepciótlan és a helyi akadémiai vezetők érdekeit figyelembe nem vevő átalakításra pedig nem tudok támogatást adni, tehát ennek megfelelően fogunk szavazni. Köszönöm szépen. ELNÖK:
