Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1339 Aztán azt a kérdést is fel lehetne vetni, hogy ha már önök fejleszteni akarják a vasutat - akkor még egyszer utalnék az előző arányokra, arra az iszonyatos és teljesen elképesztő, megmagyarázhatatlan aránytalanságra, ami megmutatkozik ebben az egész projektben -, akkor az nem jutott eszükbe, hogy más útirány is lehetne. Én nem mondom, hogy ezt ne fejlesszék. De mondjuk akkor egy Kecskemét-Szeged vonal fel sem vetődött? (Bányai Gábor: Akkora kerülővel?) Igen, akkora kerülővel, kedves Bányai képviselőtársam. És akkor ezen a vonalon, a 150-es vonalon jelen állás szerint mennyi a napi fizető utasok száma? Mutasson egy számot! Ötezer fő! Kelebiánál mennyien lépik át a határt? 300-400 fő naponta? Ezért kell ebbe az egészbe beletolni ezermilliárd forintot?! Azért (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nem ezért!), azért (Zaj.), azért, hogy az önök főstrómanja tovább tudjon gyarapodni?! (Derültség a Fidesz soraiból.) Lehet ezen röhögni, csak az a helyzet, hogy 300 milliárd forintot már megkapott, rátenyerelt az RM International Zrt. Nem lenne ennek a pénznek máshol helye? Mi azt mondjuk, hogy igen, lenne, különösen egy olyan helyzetben, mint amibe most került Magyarország. Nem értjük, hogy ez a vonal miért kerül kilométerenként akár 5 milliárd forintba. Nem tudják megmagyarázni, hogy miért itt, Magyarországon, ezen a szakaszon, egy alföldi szakaszon épül majd a világ legdrágább vasútja. (Bányai Gábor nemet int.) Miért ingatja a fejét, képviselőtársam? Nézze már meg a számokat! Mikről beszélnek? (Bányai Gábor: Nem mondtam.) Dehogynem! Ajánlok akkor egy példát. Nézze csak meg, hogy ha, mondjuk, a Mercedes CLA-200-asból - ami 4 méter 63 centiméter hosszú - szépen egymás mögé rakogatnak 216 darabot, pont kijönne egy kilométer! Ennek a személygépkocsinak az alapára 13 millió forint. Oda meg vissza is nyugodtan kirakhatná ezt a vonalat, mert ennyibe kerülne itt egy átlagos kilométer. Nem tudják megmagyarázni, hogy miért kell ezt a pénzt erre a projektre elégetni azon kívül, hogy hódolni kell az új gazda, mondjuk, Kína felé, és még tovább kell gyarapítani a jól kiválasztott kisgömböcöket. Mi ezt nem fogjuk elfogadni, és azt tudjuk mondani erre az egész eszement beruházásra, hogy a legjobb lenne széttépni és a papírkosárba hajítani, legalábbis ebben az állapotban. No szóval, hogyha nem lehet pártot illetni azzal, hogy vasútellenes, akkor az a Jobbik. Elmondtam, mindig felszólaltunk annak érdekében, hogy a szárnyvonalakat is meg kell őrizni, azokat is fejleszteni kellene. De ha ilyen forrásszűke van, képviselőtársaim, akkor egészen egyszerűen nem tudják megmagyarázni, hogy mi az oka annak, amiért ennyire aránytalan módon a hazai vasútvonalak közül egyet így ki kell emelni, és erre kell ezt a pénzt elpocsékolni. A másik a titkosítás. Önök megtanulták azt a kókai axiómát, amely szerint a békákat nem kérdezik meg, hogyha lecsapolják a mocsarat. Úgy néz ki, hogy a békák most se brekegjenek bele, azok ne tudjanak semmiről, majd a cár atyuska eldönti, hogy hogyan húzódjon ez a vonal, merre menjen egyáltalán, mik legyenek a részletek. Mint annak idején a történeti anekdota szerint Oroszországban, amikor megunta cár atyuska a szakértők vitatkozását, és állítólag az egyik ujja belógott a térképre, fogott egy vonalzót, meghúzta a vonalat, és ott keletkezett egy kis görbület. Vagy hogy miért lett olyan a moszkvai körmetró? Sztálin állítólag rárakta a kávéscsészéjét a térképre. (10.00) Ott sem kérdeztek semmit, ott sem kérdezhettek semmit. Csak. Mert így döntöttek. Az a helyzet, hogy ez egy normális országban nem így működik, vagy nem így kellene hogy működjön. Ha környezetvédelmi okokat veszünk elő - és a mai nap során sor kerül majd még arra, hogy tárgyalják az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos törvényjavaslatot -, akkor azt látni kell, hogy a környezetbe kerülő rákkeltő, toxikus szennyező anyagok mintegy feléért a szállítás felel. Magyarországon - ezzel akkor valamelyest talán önöknek adnék igazat - az összárumennyiség mintegy kétharmadát közúton szállítják el, aminek a negatív externáliái hatalmasak: károsanyagkibocsátás, nem is energiahatékony, és akkor még nem beszéltünk a balesetekről. Tehát valóban lehetne fejleszteni a vasutat, mint ahogy lehetne fejleszteni, mondjuk, a belföldi hajózást is, annak a 3-4 százalékos arányrészét még tovább tornázni, de nem ilyen áron, nem túlárazott projektek árán.
