Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1336 században, 2020-ban egy 43 éve nem fejlesztett vonalat nem törölt el a gazdaságtörténelem, az a fekvésének volt köszönhető. Így a hazai és az európai törzshálózat egyik legfejletlenebb és legrosszabb állapotú vonala fejlesztésének igénye a határainkon kívülről is igényként jelentkezett, hisz a Vörös- és Fekete-tenger, a Csendes- és Indiai-óceán térségéből érkező szállítóhajók a görög pireuszi és thesszaloniki kikötőket érik el a leggyorsabban kelet felől Európába - ezzel azt is jelzem, hogy a vasútvonal állapota ma rosszabb, mint 1882-ben, a megnyitásakor volt -, de észak felé a leggyorsabb út, Belgrádot érintve, Kelebián és Budapesten keresztül vezet. Jelzem, ha nekünk ez a projekt nem kell, akkor van egy nagy kerülővel, de megépíthető, felújítható vonal Belgrádtól Zágráb felé. Magyarán, van alternatívánk, ezt el lehet játszani, de az komoly előny, hogy a Földközi-tengeren Európa középső és északnyugati térségei felé rajtunk keresztül vezet a legrövidebb és így a leggyorsabb út. Budapest és Belgrád között két vágánypár lesz kiépítve. A vonal 22,5 tonnás tengelyterhelése, a 160 kilométer/órás sebesség, a legkorszerűbb biztosítóberendezések, a felújított, akadálymentesített vasútállomások és pályaudvarok mind-mind részei a projektnek. A vita során a legfőbb figyelem a beruházás megtérülését övezi, hisz az ellenzéki retorika a törvény kapcsán számításaim szerint is ez lesz. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma Magyarország keleti és nyugati, illetve délnyugati részei között folyamatosak a vasúti fejlesztések Záhony, Debrecen, Miskolc, Békéscsaba, Szolnok, Székesfehérvár, a Balaton térsége, Nagykanizsa térségei között, de észak és dél között, Észak- és Dél-Magyarország között viszont nem történtek jelentős, korszakos fejlesztések az elmúlt évtizedekben. A korszakos fejlesztés megtörténik, hisz a világgazdaság keleti világ felé történő nyitásának egyik súlyponti fejlesztése előtt állunk, illetve jelenleg a világ legnagyobb és legkorszerűbb vasúti infrastruktúra-fejlesztései Kínában zajlanak, ahol rendelkeznek a japán, francia, német tudással és minőséggel. Jelentős is lesz a fejlesztés, mert közép-európai viszonylatban az egyik leggyorsabb vasútvonalat építjük meg. Persze, jogosan kérdezhetik, hogy miért nem TGV-t, vagy az ICE-Siemens vonalait építjük Magyarországon. Ez jogos kérdés, de ezt európai barátainknak kellene feltenni, hogy miért nem jelentkeztek, pedig nekik is biztosított volt a lehetőség, hisz az igényeinket ismerték, tudták, hogy építkezni akarunk, és tudták, hogy forrás kell hozzá. Továbbá Medgyessy Péternek is feltehetik a kérdést, mert ő még 2003-ban megígérte, hogy TGV-vel fogunk utazni Bécsen át Párizsig, de le Bukarestig is. Ahogy ment ő, ment ez a nagyívű projektálom is, pedig magam nagy rajongója vagyok a TGV vonalainak és gyorsaságának. Tisztelt Ház! A magyar gazdaság világjárvány utáni újrakezdése nem képzelhető el az infrastruktúra megújítása nélkül. Az pedig érdekünk, hogy ehhez a Kelet és Nyugat közötti tranzitszerepünket erősítsük meg, és ennek a legtöbb hasznát arassuk is le. Tehát akkor a megtérülés, ahogy már említettem, belekezdenék. Ki kérdezi meg a teremben, hogy melyik magyarországi közlekedési infrastruktúra megépítése térült meg, illetve mikor térült meg a XIX. század közepén, az 1846-ban megnyitott Budapest-Vác vasútvonal, és a továbbiak a megnyitásuk, megépítésük után mikor térültek meg? Mondják meg nekem, megtérült-e anyagilag a Szabadság híd, az Erzsébet-híd, az M7-es autópálya, akár a Kőröshegyi völgyhíddal? Az elsődleges megtérülési mutatók alapján ezek a fejlesztések lényegében a megépítéskori állapotukban sohasem térülnek meg. De a nemzetgazdaság másod-, harmadlagos, negyedleges szintjein és ugyanígy ezen szintek adóbevételein keresztül már biztosan beszélhetünk megtérülésről és hasznosságról, hisz ezen és hasonló fejlesztések nélkül soha nem léphettünk volna át a modern országok sorába, és még mindig középkori állapotban lennénk, élnénk, ha eleink ezt a kérdést tartották volna a legfontosabbnak. Ha Széchenyi István erre alapozza a Lánchíd építését, akkor az sosem épült volna meg, de tudta, hogy Pest-Buda végét és lecsúszását jelenti, ha nem épül meg az első dunai hidunk, és hogy mennyire igaza volt, tudjuk. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A megtérülés, saját józan meglátásom szerint, még csak nem is a közvetett elsődleges vagy másodlagos adóbevételek és a munkahelyteremtés, a
