Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 20. csütörtök - 106. szám - Az ülés napirendjének elfogadása - A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (független):
134 körülményeken, feltételeken javítani, hogy ez a nagyon-nagyon fontos társadalmi cél és igény meg tudjon valósulni. (12.20) Összességében szerintem a helyzet nagyon világos: egy komoly problémáról van szó. Itt a saját súlyos hibáival és mulasztásaival megy most szembe a kormány, és ezekre próbál egyfajta politikai propagandát felépíteni, és ez nagyjából mindent elmond. Tehát Orbán Viktor kormányzásának tizedik évében odáig jutottunk, hogy most már a saját maguk által előállított helyzetre próbálnak politikai propagandát építeni. Ez egy önmagukról kiállított ítélet, azt gondoljuk. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megadom a szót az elsőként jelentkezett független képviselőnek. Felszólalásra következik Dúró Dóra képviselő asszony. Parancsoljon! DÚRÓ DÓRA (független): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahhoz, hogy a börtönbizniszt meg tudjuk fékezni, a Mi Hazánk álláspontja szerint nem elég kizárólag a magyarországi jogszabályokat módosítani, hanem ennél sajnos tovább is kell mennünk. (Arató Gergely: Egyesülhettek a KDNPvel!) A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság fennhatósága alól is ki kell vonni Magyarországot, máshogy nem lehet ezt megfékezni, ugyanis a strasbourgi bíróság egyrészt az önrendelkezésünket is csorbítja, másrészt az elítélteket is védi. Az a kormányhatározat, amely a kártérítések felfüggesztésére vonatkozóan született meg, valójában csak azt tartalmazza a miniszter asszony számára, hogy a jogszabály által biztosított legvégső időpontig a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését haladéktalanul függessze fel, de utána, azaz a határidőre ugyanúgy kifizetik ezeket a pénzeket. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát megalapozó egyezményt Magyarország 1993-ban hirdette ki egy törvényben, nevezetesen a XXXI. számú törvényben, de ennek az egyezménynek az 58. cikke lehetővé teszi azt, hogy az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítésben ennek a felmondása bejelenthető, vagy legalább ennek egy részének a felmondása bejelenthető. Erre van nemzetközi példa is. Nemcsak Oroszország az, amely kimondta azt, hogy az orosz alkotmánnyal nem lehet ellentétes ennek a strasbourgi bíróságnak a döntése - ezért Oroszországban több ilyen, egyébként éppen kártérítésekkel kapcsolatos döntést sem hajtanak végre, amelyet a strasbourgi bíróság hozott meg -, hanem Franciaország is kimondta például azt, hogy részlegesen ezt az egyezményt ideiglenesen ugyan, de felfüggeszti, saját magára vonatkozóan ennek egy részét nem tartja kötelező érvényűnek; illetve Törökország is bejelentette már mindezt. Ezeknek az ügyeknek a politikai háttérszínezetéhez azért hozzátartozik, hogy a Magyar Helsinki Bizottság például élenjár abban, hogy a strasbourgi bírósághoz forduljon különböző, akár rendőrgyilkossal, akár politikusbűnözővel kapcsolatos esetben, és így harcoljon ki nekik kártérítést. Mi nem tartjuk ezt elfogadhatónak, és nem tartjuk igazságosnak azt, hogy ezek az elítélt bűnözők a különböző körülményeikre hivatkozva több millió forintos kártérítéshez jussanak hozzá. A kormánypártok nyilatkozatai mind a strasbourgi bírósággal kapcsolatban, mind a börtönbiznisszel kapcsolatban azért egymásnak jelentős mértékben ellentmondtak, főleg akkor került ez napirendre, amikor két bangladesi menekült kapott a magyar adófizetők pénzéből tízezer eurónyi kártérítést fejenként azért, mert a tranzitzónában Strasbourg szerint nem biztosítottak számukra megfelelő körülményeket. Túl azon, hogy önrendelkezési szempontból is rendkívül aggályos, hogy egy strasbourgi bíróság két bangladesi menekültnek magyarországi tranzitzónában való elhelyezésével kapcsolatban hoz ítéletet, azt is hozzá kell ehhez tenni, hogy a magyar önrendelkezés csorbítása mellett itt a magyar adófizetők pénzéről van szó, amelyből ebben az esetben, ennek a 2015-ös ítéletnek az esetében ki kellett fizetni ezeknek az embereknek ezt a kártérítést, ami mindenképpen aggályos.
