Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 7. kedd - 117. szám - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I. 3.) OGY határozat módosításáról sz... - ELNÖK: - DR. RÁKOSSY BALÁZS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1317 ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Senki nem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az együttes általános vitát lezárom. Megkérdezem Rákossy Balázs államtitkár urat, kíván-e hozzászólni. (Dr. Rákossy Balázs szólásra emelkedik.) Jelzi, hogy igen, úgyhogy öné a szó, államtitkár úr. DR. RÁKOSSY BALÁZS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szépen köszönöm az elhangzott érveket, adott esetben kritikákat. Hogyha engedik, akkor a záró hozzászólásomban ezeket tisztáznám, és a támogatásukat kérem majd ezzel együtt a törvényjavaslat elfogadásához. A képviselő asszony nagyon helyesen vetette fel azt, hogy miért van napirenden ez a törvényjavaslat, törvénymódosítás, illetve hogy miért nem olyan dolgokkal foglalkozunk, amelyek az elmúlt egy hónap sajnálatos eseményeit tükrözik vissza. Én azt gondolom, hogy a törvényjavaslatnak igenis ebben a dimenzióban is van relevanciája, hiszen a törvénymódosításnak az a célja, hogy az eddigi jó gyakorlatokon, a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve a Tokaj Fejlesztési Tanács példáján keresztül egy határozottabb, nagyobb együttműködésen alapuló gazdaságfejlesztést tegyen lehetővé a következő években ebben a Duna menti térségben, és természetesen ezek egybecsengenek azokkal a nemcsak kormányzati, hanem gyakorlatilag össztársadalmi, politikai törekvésekkel, hogy a következő években a koronavírus-járvány következményeit minél hatékonyabban, minél hathatósabban tudjuk az ország különböző részein, így a Duna menti, relatíve fejletlen területen is segíteni és támogatni. Tehát ilyen tekintetben igenis ilyen relevanciája is van, hiszen a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség, az iparfejlesztés, a munkahelyteremtés egy olyan generális, össztársadalmi cél, amelyhez nyilván ez az eszköz fokozottabban tud hozzájárulni. Ahogy említettem, a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve a Tokaj Fejlesztési Tanács az, amely példaként, jó példaként szerepel a kormány szeme előtt, és fontos az, hogy mindezen két fejlesztési tanácsnál - és ugyanígy a Duna mentinél is - az európai uniós források mellett természetesen költségvetési források bevonása is megvalósult az elmúlt években, évtizedekben, és ez így lesz a Duna mentinél is. Itt Z. Kárpát képviselő úrnak a megjegyzésére is reflektálnék, aki azt mondta, hogy rendkívül bizonytalan a mai időszakban az európai uniós források összetétele, a létjogosultsága, a megléte. Való igaz, hogy ez így van, hiszen egy olyan komplex időszakban vagyunk, amikor nemcsak a koronavírus-járvány sújtja Magyarországot, illetve az Európai Unió többi tagállamát is, de az új Európai Bizottság éppen az európai uniós költségvetés elfogadásának a finisében van, és részleteket még igazán nem lehet tudni, de az sejthető, hogy valószínűleg alapvetően fogja átírni a költségvetést, illetve a költségvetés felhasználási céljait a koronavírus-járvány kezelése. Én ebben a tekintetben optimista vagyok, mert ez várhatólag annyit jelent, hogy egy egyszerűbb, talán rugalmasabb költségfelhasználást tesz lehetővé a tagállamok számára, tehát nekünk az a nemzetgazdasági, nemzetpolitikai célkitűzésünk, hogy minél nagyobb allokációjú európai forrásokhoz jussunk hozzá a következő időszakban, és lehetőség szerint minél rugalmasabb felhasználási környezetben, hiszen ez teszi lehetővé azt, hogy például európai uniós forrásokat is minél nagyobb kiterjedtségben, minél nagyobb mennyiségben tudjunk ebben a három fejlesztési övezetben is felhasználni, hiszen azért lássuk be, hogy a mostani szabályok alapján ezek a felhasználási szabályok azért elég kötöttek és szabályozottak, és ezért mindenképpen szükség van komplementer jelleggel a hazai költségvetési források felhasználására is. Varju képviselő úr felszólalásában elhangzott az, hogy a szubszidiaritás alkalmazása mellett fontos az, hogy az európai uniós pénzek, illetve a TOP felhasználásaival kapcsolatosan a következő időszakban is legyen fontos a szabályszerűség, illetve az átláthatóság. Én azt hiszem, hogy a tíz magyarországi operatív program közül, amelyek a 2014-2020-as pénzfelhasználást lehetővé tették az elmúlt időszakban, a területfejlesztési operatív program pénzeinek a felhasználása volt az egyik legsikeresebb felhasználási terület, hiszen több mint 1300 milliárd forintot használtunk a TOP
