Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 20. csütörtök - 106. szám - Az ülés napirendjének elfogadása - A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
128 A telítettség mutatója 124 százalékon áll jelenleg, Európa csúcstartója Magyarország ebben a kérdésben, megelőzi Észak-Macedóniát és Romániát is, sok helyen az illemhelyek is egy légtérben vannak a fekvőhelyekkel; azért ezt jó, ha tudjuk itt az Országgyűlésben, hogy nem sok minden történt egyébként az elmúlt tíz évben, hogy ezek a körülmények a börtönökben változzanak. Azzal, hogy megváltoztatják a rendszert, és tulajdonképpen az ügyeket hazai fórumok elé terelik, próbálták megúszni a dolgot, de valójában a független magyar bíróság sem tehet mást, mint megítéli ezeket a kártérítéseket, ezeket a kártalanításokat. Ez teljesen előre látható volt 2016 őszén is, hogy így lesz; nem hallgattak azokra, akik itt az Országgyűlésben is felhívták erre a figyelmet. Utaltak itt ügyvédi irodákra. A sajtóhírekben volt olvasható egyébként, hogy ki a legnagyobb haszonélvezője ennek a börtönbiznisznek - ahogy önök hívják ezt -, itt egy olyan Fidesz-közeli ügyvédi irodáról volt szó (Dr. Völner Pál: Nem igaz!), amely 1880 elítélt ügyében látott el képviseletet, és mintegy 814 millió forintnyi kártérítést ítéltek meg ez alapján. (Dr. Völner Pál: Nem igaz!) Ezt is lehetett olvasni a sajtóban, erről valamiért elfelejtettek önök beszélni. De egyébként helyesnek tartom, hogy az Országgyűlés a törvényesség helyreállítását kitűzte a céljának, ez egy nagyon fontos, támogatandó cél, fontos lenne azonban - még egyszer - tudni, hogy milyen eszközökkel kívánja a törvényességet helyreállítani a magyar kormány, ha tíz évig nem sikerült érdemi előrelépéseket tennie ebben az ügyben, hiszen itt a magyar állam egyfajta mulasztásos törvénysértésbe, mulasztásos jogsértésbe keveredett. Elhangzott ez is Harangozó Tamás napirendi előtti felszólalásában, de még egyszer az asztalra tenném: más helyzetekben nem kapkodnak ennyire, tehát akkor, amikor mondjuk, egy alkotmánybírósági határozat születik, amely megállapítja, hogy 2012-ben megsértették az emberi jogok európai egyezményét, magyar rokkantnyugdíjasoknak úgy csökkentették a rokkantnyugdíj összegét - több magyar rokkantnyugdíjasnak is -, hogy nem vizsgálták meg azt, hogy valóban javulte az egészségügyi állapotuk; ’19 márciusáig ezt a helyzetet orvosolni kellett volna, nem tették meg. Ebben az ügyben, amikor nehéz sorsú magyar emberekről, egészségkárosodott emberekről van szó, akkor nem kapkodnak ennyire. Most persze más a helyzet. De azt is meg kell állapítanunk, hogy általánosítani azért a magyar börtönviszonyokban nem lehet. A hírekben szerepelt, hogy Mengyi Roland milyen körülmények között tölti a büntetését. Sok, becsületesen dolgozó magyar embernek ez nem jár, el szeretném mondani, nem él ilyen körülmények között sok, becsületesen dolgozó magyar ember, sajnos. Nyilván van olyan börtön is - ilyen ez a börtön is -, ahol kényelmes, parkettás szobák vannak, kantinban választékos menü, van foci-, teniszpálya, biliárd-, pingpongasztal, konditerem, parkosított udvar; nyilván kinek mi jár ebben a dologban az önök világában. A kérdés, hogy Bocskai Péternek vagy Balmazújváros volt fideszes polgármesterének majd milyen körülmények fognak járni. Balmazújváros volt fideszes polgármestere az, aki egyébként hosszú ideje nem vonul be egy jogerős ítélet végrehajtása kapcsán. Egészen elképesztő, hogy ilyen ma Magyarországon egyébként megtörténhet. A helyzetet meg kell oldani, meg kellett volna már oldani az elmúlt tíz évben, azonban kérdés, hogy a felelősséget és a kártalanítás kifizetését ki vállalja. Mi azt mondjuk, hogy fizessenek a károkozók. Ennek kapcsán nyújtott be Harangozó Tamás képviselőtársam egy módosító indítványt - amelyet végezetül javasolnék önöknek elfogadásra -, amely nagyon világosan a törvényjavaslatot 2016 őszén támogató Fidesz-KDNP-s képviselőkre tenné ezt a felelősséget, hiszen nyilván változott azóta az Országgyűlés összetétele, de végső soron az önök frakciói felelnek azért, hogy ez így történt. Úgyhogy ez a javaslat arról szólna, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjainak járó állami támogatásból kerüljön kifizetésre ezután minden kártalanítási összeg, tehát ez ne kerüljön felfüggesztésre, hanem fizessenek a károkozók ilyen módon. Én azt gondolom, hogy jogos a magyar társadalom felháborodása ebben az ügyben, és a jogos felháborodás akkor nyerhet elégtételt, akkor oldódhat meg ez a kérdés, ha a valódi károkozók megtérítik a károkat.
