Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 7. kedd - 117. szám - Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1266 létezik. Itt vannak a nemváltoztatók? Hát, megtiltjuk nekik, hogy ezt hivatalossá tehessék, és akkor majd ők nem lesznek. Önök így gondolkodnak. Csakhogy a valóságot nem lehet betiltani, az mindig szembejön, ahogy ez a vírus is szembejött, és itt van, és meg kellene oldani. Ahelyett, és ezt soha nem fogom önöknek megbocsátani, hogy most félretennék az összes iszonyatosan rossz beidegződéseket, a lopásokat, az egész fideszes hozzáállást az egész világhoz, ahelyett nekiállnak, és ilyen törvényeket nyújtanak be, és nem egyet, mert ez egy, de tizenhatot, tizenhatot nyújtottak be ebből, mindezt azok után, hogy teljhatalmat követelt magának az a miniszterelnök, aki azt mondta, hogy ez azért kell, mert a parlament nem fog tudni ülésezni. Hát, itt vagyunk és ülésezünk! Akkor már lehetne normálisabb dolgokról is beszélgetni, mint emberi bosszúkról meg lopásokról, én ezt gondolom. Az én szavazóim biztosan ezt várják, de szerintem az önöké is. Még egyet hozzá szeretnék tenni. Holnap lesz itt a Belgrád-Budapest vasútvonal titkosítása 10 évre, és egyáltalán ez az egész hét, ez a háromnapos hét nagyjából arról szól, hogy ezeket a törvényeket beszéljük meg. Nézzék, önök ezt megcsinálhatják a magyar parlamenttel, megpróbálhatják az emberek torkán is lenyomni azt, ami itt most zajlik, de ez így nem fog menni, ez így nem fog sikerülni. Ez a vírus, ami iszonyatosan pici és láthatatlan, szembejött önöknek. Én nagy tisztelettel, a legnagyobb tisztelettel kérem önöket, hogy fejezzék be a lopást, és kezdjenek el a járvánnyal foglalkozni, de minden erejükkel, és engedjék a magyar parlamentet ülésezni, de úgy, hogy jó törvényekről kelljen beszélnünk. Meg tudjuk ezt tenni akár digitálisan is. Én benyújtottam egy alaptörvény-módosítást annak érdekében, hogy ez az egész történet digitálisan mehessen. Én szeretném önöket arra kérni, hogy végre egyszer az életben használják arra a hatalmukat, amire való, az emberek szolgálatára, vegyék ezt napirendre a megfelelő bizottságban, és végre legyen a magyar parlament felkészült arra, hogy a járványban hathatósan tudjon a polgárok érdekében eljárni. Én ezt az egyet kérem önöktől. Ez az egész még nem tetőzik. Hosszú hónapok állnak előttünk, én nem tudom, mennyi, mert nem látok a jövőbe, de önök se látnak. Készüljünk fel arra, hogy dolgozni kell! Nem remélem azt egyébként, hogy önök visszafordulnak erről az útról, de már csak a saját lelkiismeretem megnyugtatása végett is azt akarom mondani, hogy itt ellenzéki oldalon én mindent megteszek annak érdekében, hogy ütőképes legyen a magyar parlament és a magyar politikusok közössége a magyar lakosság védelmére. Rajtam nem fog múlni, és ahogy így elnézem az ellenzéki hozzászólásokat és benyújtott javaslatokat és megszólalásokat, az ellenzéken se fog múlni. Önökön viszont nagyon sok múlik. Kétharmaduk van. A kétharmad iszonyat nagy felelősség. Ha most nem arra használják, amire való, akkor azt gondolom, hogy történelmi bűnt követnek el, de olyan bűnt, amit soha nem lesznek képesek önök jóvátenni. Köszönöm. (Taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Megadom a szót, képviselő úr. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő salátatörvényből számtalan pontot emeltek ki azok az ellenzéki képviselőtársaim, akik között és közöttem is bizonyára állnak fenn bizonyos izmusok tekintetében nézetkülönbségek, biztos, hogy vannak közöttünk lebokszolandó meccsek, és mi le is fogjuk bokszolni ezeket a meccseket a maga idejében, egy háborús helyzet után. Úgy látom, hogy az ellenzéki térfél felfogta ennek az egésznek a tétjét, és mi ezeket a focikat és meccseket most egy kicsit későbbre tudtuk halasztani vagy prolongálni. Nem engedtük el ezeket, csak felfogtuk a súlyát annak, amin államtitkár úr most még mosolyog. Marhára nem vicces ez a helyzet, államtitkár úr! (Schanda Tamás János: Nem azon mosolygok!) Az ön dolga, hogy min mosolyog, de a magyar parlamentnek adja meg azt a tiszteletet, hogy ha egy ellenzéki képviselő (Schanda Tamás János: Ne vicceljen, képviselő úr!) felvet egy témát, akkor arra érdemi reakcióval áll elő, nem csak egy zárszóban, nem csak a vita végén. (Schanda Tamás János: Ne vicceljen!)
