Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 7. kedd - 117. szám - Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS (független):
1254 Hogy mi áll ennek az egész törvénycsomagnak a hátterében, szerintem erre három verzió van. Az első az, hogy megőrültek. Elnézést, nem jut jobb szó az eszembe, bocsánat! Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ha önök tényleg azt gondolják, hogy miközben egy világjárvány tetőzése előtt áll az ország, a nemváltoztatáson átesett állampolgárok személyi okmányaiban való rögzítésének szabályait kell változtatni, és ez most a legfontosabb problémája az országnak, akkor tényleg azt kell mondanom, hogy önök elvesztették a józan eszüket. De szerintem nem erről van szó. Ellenzéki képviselőtársaim felvetették már, hogy igazából ennek az egésznek a háttere az, hogy most egy csomagban le lehessen darálni az összes kínos, ciki, várhatóan nagy felháborodást kiváltó ügyet, és akkor minden csoda három napig tart, majd jól kidühöngi magát rajta a sajtó meg az emberek, és szépen elfelejtik. De szerintem nem erről van szó. Szerintem ez egy elterelő hadművelet. Szerintem arról van szó, hogy önök arra készülnek most, hogy míg mindenki ezzel lesz elfoglalva, erről posztol, erről olvas cikkeket, erről kommentel, addig is elterelődik a figyelem a valóban húsbavágó kérdésekről, témákról és problémákról. Mik ezek, mik azok a problémák, amelyekről most vitatkoznunk kellene, milyen javaslatoknak kellene szerepelniük ebben a törvényben? Például, hogy mi van a védőfelszerelésekkel. Miért van az, hogy egy hete megérkezett Kínából több repülő, és az egészségügyi dolgozók többsége még semmit nem látott ebből? Egy darab maszk nem jutott el hozzájuk. (Szászfalvi László felé:) Hiába ingatja a fejét, képviselőtársam, ez így van. (Z. Kárpát Dániel: Ne integess!) Beszélgessenek egészségügyi intézményekben, szociális szférában dolgozó emberekkel! Semmit nem láttak az emberek, maguknak vásárolnak és maguknak varrnak maszkokat. (Z. Kárpát Dániel: Beszéljetek élő emberrel!) Ez a valóság! Mi van a szűrésekkel? Miért van az, hogy nemcsak az átlagembert nem szűrik saját kérésre, az egészségügyi dolgozókat sem szűrik saját kérésre? (Szászfalvi László: Elég ebből a sok hazugságból!) Képviselőtársam, én múlt héten a Dél-pesti Kórház nővérszállóján jártam, kézfertőtlenítőket vittünk, hiszen egyébként ez sincs megoldva. Az ország egyik legnagyobb kórházának, amely közel félmillió ember ellátásáért felel, a kétszáz fős nővérszállóján nincs kézfertőtlenítő, nem volt egészen múlt hétig. Nem gondolnám, hogy az ellenzéki képviselők és civilek feladata lenne ezt megtenni. Ott dolgozó nővérek mondták el, hogy az ott dolgozó osztályvezető orvosok vásárolnak saját kontóra maszkokat és próbálják ellátni, hogy legalább azok az egészségügyi dolgozók, akik a legkitettebbek a fertőzésnek, valamennyire védve legyenek, de mégis legtöbben saját maguknak varrnak vagy próbálnak beszerezni. Mi történik akkor, amikor tömegével állnak le a gyárak, zárnak be a munkahelyek? A vendéglátóipari szektor, a turizmus van a legnagyobb problémában, a legnehezebb helyzetben. De olvashatjuk már, hogy várhatóan az építőipar is be fog dőlni, és nincs olyan szektora a gazdaságnak, amelyet ez ne érintene. Miközben mindenki hetek óta arra vár, hogy végre történjenek már érdemi lépések, mindig van egy bejelentés, amely bejelenti, hogy nemsokára lesz egy bejelentés, hogy mi fog történni. A mostani felszólalásom előtt néhány órával olvastam Palkovics miniszter úr bejelentését, amely arról szól, hogy igazából még nem tudjuk, hogy ezekből az összegekből konkrétan kiket hogy fognak megsegíteni, egyáltalán hogy fogják segíteni a munkába állását, a munkaerőpiacra való visszatérését annak a több százezer magyar embernek, aki most teljes létbizonytalansággal néz szembe. Annyit tudhattunk meg, hogy a nyugdíjasok jövőre kapnak egyheti nyugdíj-kiegészítést. Hogy a nyugdíjprémium helyett lesz-e vagy amellett, azt nem tudjuk, de, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ennél jobban nem szúrhattak volna ki nyugdíjasokkal. Most, ebben a helyzetben, amikor mindenki arról beszél, hogy miközben természetesen az idős honfitársainknak van szükségük leginkább a saját egészségük, a saját biztonságuk megóvása érdekében mindenféle védő intézkedésre, az anyagi segítséget, a költségvetési támogatást nem nekik kell átcsoportosítani, hanem azoknak, akik aktív munkavállalók, akik most jó eséllyel kiesnek a munkaerőpiacról. Mert ha ezek az emberek nem jutnak munkához, nem tudnak visszatérni, akkor nem lesz, aki megtermelje az adókat és járulékokat, nem tudja befizetni az államháztartásba, amiből