Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 7. kedd - 117. szám - Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1236 A függő hatályú döntés jogintézménye 2015-ben született meg a jogalkotó akaratából. Az említett jogintézmény bevezetésének célja a közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítése és gyorsítása volt. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai megmutatták egyrészt, hogy a függő hatályú döntés jogintézménye jelentős bürokratikus terhet ró a hatósági jogalkalmazókra, másrészt pedig az esetek túlnyomó hányadában az ügyfelek számára is nehezen értelmezhető volt. A tapasztalatokat alapul véve és a bürokráciacsökkentés jegyében a függő hatályú döntés formális jogi aktusként megszüntetésre kerül, mégpedig azzal a kitétellel, hogy annak az állampolgárokra kiható pozitív joghatásai továbbra is megmaradnak. Ezek a joghatások automatikusan beállnak tehát formális döntés nélkül is, ily módon az ügyfél jogai nem csorbulnak. De nézzük, miről is van szó! Ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában 10 ezer forintot köteles megfizetni a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is, továbbá az ügyfél - amennyiben arra lehetőség van, elektronikusan, e-mailben tájékoztatást kap a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről, és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el. Mindezzel a jövőre nézve is biztosítottá válik, hogy az eljárásokat a hatóságok a mögöttünk hagyott esztendőkben megszokott gyorsasággal és szakszerűséggel láthassák el. Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelném a benyújtott törvényjavaslat néhány egyéb fontos rendelkezését. A javaslat értelmében két állami tulajdonban lévő ingatlan ingyenesen a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tulajdonába kerül. Emellett a közalapítvány a törvény erejénél fogva mentesül az MNV Zrt. felé fennálló vagyonkezelési díjtartozása és visszapótlási kötelezettsége teljesítése alól, továbbá a vagyonjuttatással megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az alapítvány tudományos kutatási, közművelődési, oktatási és a kulturális javak védelmével összefüggő közfeladatok ellátásával jön létre. Közhasznú céljaival összhangban több munkaszervezetet működtet, mint például a Terror Háza Múzeumot, a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet vagy a Habsburg Történeti Intézetet. (Bangóné Borbély Ildikó folyamatosan közbeszól.) Szükségessé vált az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása is. A hatályos jogszabályok jelenleg nem tartalmazzák a nem fogalmát, ugyanis annak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) meghatározása biológiai alapokon nyugszik. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az anyakönyvbe bejegyzett nem tulajdonképp az orvos által megállapított tényen alapul, amelyet az anyakönyv deklarál, azzal ellenkező bizonyításig a bejegyzett tényeket, jogokat igazolja, tehát jogkeletkeztető hatása nincs. Az anyakönyv által deklarált nem alapján azonban már jogok, illetve kötelezettségek keletkezhetnek. Ennek megfelelően szükséges a születési nem fogalmának meghatározása. Tekintettel arra, hogy a biológiai nem megváltoztatása nem lehetséges teljesen, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség. Vagyis az esetleges nemi átalakító műtéti beavatkozások után az anyakönyvi adatok változatlanok maradnak a nemre vonatkozóan. Tisztelt Ház! Szeretném még megemlíteni, hogy milyen célt rejt magában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása. A 400 négyzetmétert vagy azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatása során eljáró rendeltetésmódosítási hatóság eddig az építmény fekvése szerinti járás székhelyének települési önkormányzati jegyzője, a fővárosi kerületben a fővárosi kerület önkormányzati jegyzője, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző volt. A törvénytervezet javaslatot tesz arra, hogy rendeltetésmódosítási hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatal járjon el a jegyző helyett. Éppen ezért elengedhetetlenné válik a vonatkozó
