Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 7. kedd - 117. szám - Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
1234 történő átcsoportosításához hasonlóan itt is a rendeltetésmódosítási hatóságként, államigazgatási hatósági jogkörben nem a jegyzőt, hanem a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelölné ki a törvény. Fontos eleme a törvényjavaslatnak: a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításával összefüggésben a mátraverebély-szentkúti és máriapócsi nemzeti kegyhelyünket nemzeti emlékhellyé nyilvánítjuk. Ezzel egyidejűleg a bányászatról szóló törvény is módosul, és a kegyhelyként működő nemzeti emlékhelyeknél szakrális események és egyéb szabadtéri programok zavartalanságának biztosítása érdekében a külfejtéses bányászati tevékenységet korlátozni kívánjuk. Kiemelt célkitűzés, hogy a fővárosban megvalósuló nagy központi beruházások minél gyorsabban, a környezetet, valamint a helyben lakókat minél kevésbé terhelve valósulhassanak meg. Ennek érdekében módosítani kívánjuk a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló, a kulturális örökség védelméről szóló, valamint a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényeket is. A kiemelten közérdekű beruházások esetén, ha a beépítést a szomszédos ingatlan építményének az ingatlan határvonalán túlnyúló része akadályozza, akkor ezen túl a szomszédos ingatlan tulajdonosa az adott építményrész elbontását, átalakítását köteles elvégezni. A Városliget fejlesztése megvalósításának a biztosítása érdekében kiemelten közérdekű beruházássá minősítjük az egyébként a jogszabályok alapján eddig is kiemelten közérdekű beruházássá minősíthető városligeti projektet, és a törvény kimondja, hogy az érintett ingatlanok tekintetében a helyi önkormányzatok részéről változtatási tilalom nem alkalmazható, és ha az önkormányzati rendelet ezzel ellentétes előírást tartalmaz, akkor helyette a törvényi előírást kell alkalmazni. A városligeti fejlesztések ügye nemcsak egy hatósági jogalkalmazási kérdés, hanem egy politikai kérdés is, és a kormány a 2018-as (sic!) önkormányzati választásokat követően politikai szempontból is állást foglalt, és azt rögzítette, hogy a Városligetben olyan épület megépítésére nem kerül sor, amelyet a Fővárosi Önkormányzat a Közfejlesztések Tanácsában nem támogat. Ez továbbra is fennáll, tehát nem fog megépülni az új nemzeti galéria, nem fog megépülni a magyar innováció háza, és nem fog megépülni a Városliget színháza, hacsak a Fővárosi Önkormányzat meg nem gondolja magát, vagy egészen addig, amíg meg nem gondolja magát. Azok az épületek, amelyek építése folyamatosan zajlik, tovább folytatódhatnak, ezzel kapcsolatban a politikai megállapodás megszületett. Ez a törvénymódosítás azért szükséges, mert a Fővárosi Közgyűlés által elrendelt változtatási tilalom nemcsak az építések, tehát nemcsak a három nem támogatott épület megépítését akadályozta meg, hanem a már folyamatban lévő fejlesztések zöldfelületi munkálatait is megakadályozta, amelyek már mostanra elkészülhettek volna. Felsorolom ezeket a zöldfelületi fejlesztéseket: városligeti kis botanikus kert megújítása és bővítése, az Ötvenhatosok terén kialakítandó zöld promenád, multifunkcionális sportpályák megvalósítása, két kilométeres kivilágított futókör kialakítása, s egy újabb kutyás élménypark megvalósítása, illetve a Városligetben található - ez régi probléma - felesleges beton- és aszfaltfelületek feltörése és visszazöldítése. Ezekre a fejlesztésekre nem kerülhetne sor azért, mert a Fővárosi Közgyűlés változtatási tilalmat rendelt el. Mi azt gondoljuk, hogy a Fővárosi Közgyűlés változtatási tilalma nem erre vonatkozik, hanem az új épületek megépítésére, az általam már korábban említett három épületre, új nemzeti galéria, magyar innováció háza, Városliget színháza. Ezek az épületek, noha érvényes engedélyekkel rendelkeznek, nem fognak megépülni, amíg a Közfejlesztések Tanácsa egyhangúlag így nem dönt. De ezeket a zöldterületi fejlesztéseket viszont el kell végezni, és e tekintetben mint jogi eszköz, a változtatási tilalom ezeket a fejlesztéseket akadályozza. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy ezeket ne kelljen alkalmazni. Emellett a javaslat az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával rendez egy jelen pillanatban bizonytalan helyzetet a nemváltoztatás kérdésében. Ugye, jelen pillanatban egy bizonytalan hogy helyzet van a tekintetben, hogy lehet-e Magyarországon adminisztratív szempontból, közigazgatási hatósági nyilvántartási szempontból nemet változtatni. A javaslat azt az egyértelműsítést alkalmazza, hogy innentől kezdve magyar hatósági nyilvántartásban, tehát a magyar