Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 7. kedd - 117. szám - A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter:
1230 a primőrtermelést tudjuk támogatni, segíteni; a ki nem mondott célunk az, hogy megduplázzuk a jelenlegihez, a mostanihoz képest. Többen aggódtak a védett természeti területek kérdésköréért. Azt kell mondanom, ez pontosan arról szól, hogy kötelezve vagyunk arra, hogy a gazdáktól vásároljuk vissza azokat a területeket, amelyek védettek, hogy a védettségi szintet meg tudjuk őrizni, és ezeket természetesen vagyonkezelésben a nemzeti parkok számára adjuk át. Erre keresünk pénzügyi forrásokat, és ezt fogjuk lehetővé tenni, hogy ez megtörténjen. Tehát nem az történik, hogy eladjuk, hanem az történik, hogy azon területeket, amelyek húsz éve már védettség alatt vannak, de gazdai használat alatt vannak, és ők szakszerűen kezelik, a nemzeti parki kollégák ellenőrzése mellett minden szabályt betartanak, attól miért kellene visszavásárolnunk és a nemzeti parki kezelésben tartani, hanem akkor hagyjuk ott a gazdánál, mert ott jó kezekben van: be tudja tartani azokat a szabályokat, minden egyes előírást be tud tartani. Nincs nagyobb érdekközösség, mint egy gazda kezében tartani azt a területet, amit már legalább húsz éven keresztül teljességgel, biztonsággal fenntart. Azt mondom, hogy csak a művelés alól kivett védettet lehet eladni, egyébként csak csere lehet, védett földet nem lehet egyáltalán senkinek sem értékesíteni. 9 ezer hektár védett szövetkezeti föld megy egyébként a nemzeti parkoknak a vagyonkezelésébe. 9 ezer hektár szövetkezeti föld megy a nemzeti parkok védelmébe! Kérdezték tőlünk azt, hogy hogy áll a közös osztatlannak a kérdése: ez egymillió darab közös osztatlan ingatlant jelent, 2,4 millió hektárral, és 3,5-4 millió embert érint. Ez egy óriási történet. És gondolják el, hogy ezek mellett csak 150 ezer földműves van. Tehát akkor, amikor a törvényes történetek jönnek, ezért van nagy különbség, hogy amíg 3,5-4 millió érintett ember van, addig 150 ezer a földműves. Tehát itt kell nekünk rendbe tenni ezeket a kérdéseket. Többen felvetették az 50 ezer forint/aranykorona kevés voltát. Én ezt betudom annak, tisztelettel, hogy mindig lehet eggyel többet ígérni, igazuk van. A 4 ezerhez képeset 50 ezret adni szerintem a mai árakon teljesen rendben van. Ha belegondolunk, hogy egy 20 aranykoronás föld egymillió forintot jelent akkor hektáronként, és gyakorlatilag a 20 fölött már mind másfél millió forint, teljesen piaci ár az a történet is. Hozzáteszem, ezek olyan tulajdonok, amelyek soha nem voltak az ember kezénél, csak ígérvény volt a számukra. Tehát itt most ezeknek az embereknek, akiket ez érint, egyben egy nagyon komoly lehetőség, egy nagyon komoly összeg fog a kezükbe beérkezni. Apáti képviselő úr vetette föl, hogy egyszerűsíteni kell a bejegyzéseket, határidőt csökkenteni. Igen, teljességgel igaza van, támogatható. Szeretném a figyelmét felhívni arra, hogy a törvény is rendelkezik arról, hogy internetes kifüggesztést fogunk most már alkalmazni, hiszen sokkal életszerűbb, sokkal könnyebben meg tudják az emberek nézni, és ez egészen jó lesz. Vitatkoznék, bevallom, az erdő helyett szántó kérdéskörön, hiszen mindarra a szándékra, arra a társadalmi elvárásra is, amely itt a vírusjárvány előtt megfogalmazódott, a klímaválság kérdése, az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéskörök, mindre egy jó válasz az, ha az erdősült területeink számát növeljük. És nem csökkenteni szeretnénk, hanem minél inkább növelni, hogy azon gyenge termőképességű területeinket, amelyek vannak, inkább erdősült területekké nyilvánítsuk, mint hogy azokkal kevesebb probléma legyen. Felmerült a kérdés Steinmetz képviselőtársamnál és Z. Kárpát képviselőtársamnál is, hogy mi lesz a gazdákkal, munkaerőhiány és a többi. Azt kell mondanom, hogy pont azért indította az agrártárca a Munkaszüret nevű honlapját, hogy összehozza a munkavállalókat, akik munkát keresnek, azokkal, akiknek pedig el kell végezni a szezonális vagy idénymunkát. Egyszerű biológiai időponthoz kötött kérdésről van szó; amit nem végzünk el most, azt nem lehet elvégezni. Való igaz, hiányoznak a külföldről érkezett idénymunkások, de jól szervezettséggel, azt kell mondanom, a szükség elve alapján meg kell találnunk azokat az embereket, akik pedig munkát keresnek, és ezt segíti ez a Munkaszüret nevű honlap, hogy összehozza a keresletet és a kínálatot. Ezért kötöttünk partnerségi együttműködést a roma önkormányzatok vezetőivel, hogy össze tudjuk hozni az ott megjelenő szabad munkaerő-kapacitást is, és ezért kérjük a szolgáltatószektorban dolgozókat és minden olyan ágazatban dolgozókat, akik most a munkájukat elveszítették, de szeretnének dolgozni,
