Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 20. csütörtök - 106. szám - Az ülés napirendjének elfogadása - A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
122 S van még egy propagandasor is benne: a kártalanítási összegeket 2020. június 15-éig nem fizethetik ki. Húúú! Na, most három hónapig nem fognak kifizetni - hát, ezzel megint csak semmi nem lesz megoldva egyáltalán. Az indokolásban azért van egy-két érdekes rész. Azt mondja az indokolás, hogy a kormány nemzeti konzultációt kezd annak érdekében, hogy megtudja az állampolgárok véleményét. Akkor most a Fidesz beismeri, hogy a börtönkártalanítás kérdésében nem ismeri az állampolgárok véleményét? Nem tudják? Hát, ez döbbenetes! Hisz ezt mindenki tudja, csak önök nem tudják, hogy mi az állampolgárok véleménye erről? Aztán: megszüntetik a fogvatartotti kártalanítási rendszerrel kapcsolatos visszaélések lehetőségét. Akkor erről sem tudtak? Vagy a kormány eddig tudatosan biztosította az ilyen visszaélési lehetőségeket, 2016 óta folyamatosan? Ez döbbenetes! Akkor a kormány együttműködött azzal, hogy milliós nagyságrendű kártérítéshez juthassanak az elítéltek? Tehát döbbenetes kérdéseket vet fel, amikor erről beszélünk. A nemzeti konzultációról még egy mondat. Azt mondják önök, azt mondja a Fidesz-KDNP, hogy a nemzeti konzultáció célja a választópolgárok bevonása a hatalomgyakorlásba. Érdekes, hogy önök olyan kérdésekben kérik ki az állampolgárok véleményét, amelyekre nyilván mindenki nagyon jól tudja a választ. Jelen pillanatban is egyértelműen erről van szó. Viszont ellentmondásos az önök véleménye a valósággal, hiszen önök nem hajlandók bevonni Magyarországon az állampolgárokat a hatalomgyakorlásba. Ezt már leszögezték a 2010-11-es években akkor, amikor a népszavazás lehetőségét teljes mértékben kiüresítették, mégpedig azzal, hogy Magyarországon gyakorlatilag nem lehet népszavazást tartani, nem lehet eredményes népszavazást tartani. Éppen ezzel próbálták meg azt elérni Magyarországon, hogy ne lehessen a népet bevonni a hatalomgyakorlásba, hogy ne tudja közvetlenül gyakorolni a nép Magyarországon a hatalmat. Ezt sikerült elérniük az elmúlt nyolc esztendő alatt. A nemzeti konzultáció csak egy álságos propagandahúzás az önök részéről. Még egy dologról szeretnék beszélni ezzel kapcsolatban. Dömötör Csaba államtitkár úr kijelentette a minap a média előtt, hogy a külföldről pénzelt szervezetek nem akarják, hogy az áldozatokhoz kerüljön a pénz, hanem azt akarják, hogy az az elítéltekhez kerüljön. Hát, hölgyeim és uraim, éppen a Fidesz-KDNP törvényjavaslata alapján van az, amelyet önök 2016-ban elfogadtak, hogy ne az áldozatokhoz, hanem az elítéltekhez kerüljön a pénz. Hát ezek álságos nyilatkozatok, olyan nyilatkozatok, amelyekkel megpróbálják tökéletesen megtéveszteni a magyar állampolgárokat! Áttérnék a statisztikákra. Az látszik, hogy a börtönök jelen pillanatban is túlzsúfoltak, hiszen körülbelül 114 százalékos túlzsúfoltság van. Ez azt jelenti, hogy a múlt év december 31-ei 16 303 fogvatartott - a tendencia egyébként egy kicsit csökkenő, mert majdnem ezer fővel csökkent egy év alatt a fogvatartottak száma - 113-114 százalékos telítettséget jelent. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 2500 férőhellyel kellene bővíteni a büntetés-végrehajtási intézeteket. 2015-16-ban határozott ígéreteket kaptunk arra, hogy ez a bővítés meg fog valósulni. Ezzel szemben a kormány semmit nem tett. Abból a 8,5 milliárd forintból, amit azon törvény alapján, amelyről most beszélünk, 2016 óta kifizetett a magyar állam kártérítésként, egy körülbelül ezer fogvatartottat befogadó büntetés-végrehajtási intézetet lehetett volna felépíteni, s akkor a probléma felét már meg tudtuk volna oldani. Ezzel szemben önök úgy döntöttek, hogy inkább kifizetik ezeket az összegeket. Hogy mennyire üzletággá vált ez, arról néhány statisztikai adatot szeretnék mondani. 2013-ban, amikor még Strasbourghoz lehetett fordulni, 37 millió forint kártérítést fizetett ki a magyar állam. 2017-ben, amikor már a magyar jogszabály alapján lehetett perelni, ez kétharmadmilliárd forint volt, tehát durván 670 millió forint. 2018-ban ez megsokszorozódott, 3,5 milliárd forintra nőtt. 2016 és 2019 között összesen 8,5 milliárd forint került kifizetésre. De hogy mennyire megnőtt a bírósági döntések száma is: 2017-ben még csak 694 kártalanítási pert indítottak az elítéltek, 2018-ban pedig már 3745-öt, és a magyar bíróságok döntése alapján átlagosan körülbelül 1 millió forintot fizettek ki. S hogy mennyivel jobban megéri ezen jogszabály alapján: a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ítéletei alapján 3-6 millió forint kártérítést fizettek ki fejenként, míg e jogszabály alapján csak 1 millió
