Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 7. kedd - 117. szám - A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1200 megkapják az értéknek megfelelő kártalanítás összegét, hektáronként legalább egymillió, azaz hozzávetőlegesen másfél-két milliárd forintot. Ahogy említettem, ez már negyed évszázada húzódik, de ami miatt mégis idecitáltam, az a döbbenetes aránytalanság és elképesztő igazságtalanság, hogy ha e mellé az ügy mellé odateszünk egy másik Somogy megyei ügyet, ahol egy külföldről betelepedett nagybirtokostól - akit már oly sokszor emlegettünk itt, a Ház falai között -, ettől az illetőtől hektáronként 2,5 millió forintért vásárolta fel a magyar állam az osztatlan közös földtulajdonban lévő területeit. Tehát amíg a magyar embereknek 50 ezer forintot kínálnak aranykoronánként, addig ezen külföldi nagybirtokostól 2,5 millió forintért az ő kérésére megvásárolták önök ezt a földterületet. (Zaj. - Az elnök csenget.) (11.10) Pontos adatokat azért nem tudtam összevetni, mert önök a jogerős bírósági döntés ellenére sem adták még ki pontosan azt, hogy a magyar állam ezen állami földterületekkel milyen módon bánik, és hogyan szerezte meg ezen osztatlan közös földterületeket, de aranykorona-hektár összevetésben is óriási, üvöltő a különbség, hiszen ez azt jelenti, hogy az érintett szövetkezet tagjainak 100-150 ezer forinttal szúrnák ki hektáronként a szemét. Tehát így is óriási és üvöltő a különbség. Miniszter úr, tehát ez a helyzet, ha csak Somogy megyét nézzük. Azért is abszurd a történet, mert ezzel gyakorlatilag pont azokat büntetik - ha most nagyon áttételesen veszem, és a környezetvédelmi szempontokat is mérlegeljük -, akiknek a területe épp azért lényeges a magyar állam szempontjából sok tekintetben, mert természetvédelmi értékek nagyobb arányban találhatók ezeken a területeken, mint az ország azon részén, ahol az ipari mezőgazdaság jóvoltából már évek óta megszűntek ezek a különös adottságok. A törvény tartalmaz más jellegű ordító igazságtalanságokat is. Itt kénytelen vagyok kitérni a mintagazdaságokra. Nemrégiben miniszter úrral volt egy parlamenti vitám ezzel kapcsolatban, amikor azt nehezményeztem, hogy a kevés megmaradt állami területet néhány kiváltságos a piaci ár harmadáért-feléért bérelheti a magyar államtól. Akkor én ezt hűtlen kezelésnek neveztem, és ezzel kapcsolatban jogi lépésekre is elszántam magam. Most vagy ezt próbálják meg így utólag kezelni és legalizálni, vagy még a jelenleginél is pofátlanabb áron akarják majd ezeknek az érintetteknek az állami földeket odaadni. Ezt nem tudom, de az tény, hogy speciális művelési eljárásokat várnak el tőlük. Ezt miniszter úr említette egyfajta indokként arra, hogy miért érdemlik meg ezek az oligarchák ezeket a földeket a piaci ár töredékéért. Nagyon kíváncsi lennék, hogy Mészáros Lőrincnek mit jelent ez a speciális művelési eljárás, mikor fogjuk tőle ezt elvárni, és a gyakorlatban ez mégis mit jelent, milyen közjó származhat majd ebből. (Dr. Nagy István: Nincs is ilyen gazdasága!) Jelenleg nem látunk ebből semmit, miniszter úr. Én értem, hogy ön a birtokpolitikai irányelvekre hivatkozik, mint az állam ezen fontos viszonyítási alapjára, amikor ezeket a döntéseket meghozza, csak az a baj, hogy most már egy évtizede azt látjuk, hogy ezen birtokpolitikai irányelvek teljesen eltérnek a valóságban és az önök által elmondottakban, a kommunikációban. Tehát amíg a családi gazdaságok megsegítéséről papolnak folyamatosan bármilyen mezőgazdasági rendezvényen vagy itt a parlamentben, addig hoznak elénk egy olyan törvényt, amely kifejezetten, gyakorlatilag személyre szabottan maximum négy-öt gazdaságot érint a jelen helyzetben Magyarországon, akik ezen törvény erejénél fogva a piaci ár töredékéért fogják majd a jövőben - vagy ezek szerint lehet, hogy még olcsóbban - bérelni az állami földeket. Ráadásul itt az ötvenéves bérleti lehetőséget is megnyitják számukra, amiért teljes joggal oly sokszor kritizálták az önöket megelőző kormányokat. Szinte havonta tudok példákat mondani arra, amikor bármilyen kritikus, az agráriumot érintő felszólalásom volt, akkor olyan példákkal jöttek, olyan rossz példákat hoztak ide elénk, hogy bezzeg a szocialista-liberális kormányok idején évtizedekre nevetséges áron adta bérbe az állam a földeket. És ez így volt, ezt bíráltam, sajnálom, hogy nem tárták fel ezeket nagyobb számban, sőt ehelyett most legalizálják az egészet, és folytatják ugyanazt, amit ők annak idején abbahagytak.
