Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 20. csütörtök - 106. szám - Az ülés napirendjének elfogadása - A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
116 börtönviszonyokkal összefüggésben kialakult igazságtalan gyakorlatot haladéktalanul megszüntesse, és az igazságos rendszer kialakításához szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtegye. Kérem, engedjék meg, hogy a törvényjavaslat által előrevetített lépéseket, azok előzményeit és a legfontosabb indokait röviden bemutassam. Mindenekelőtt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a börtönviszonyok miatti kártalanítási perek hosszú időn át szinte ismeretlenek voltak a hazai jogrendszerben. Az ezekkel összefüggő perek száma még az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is elenyésző mennyiségű volt. Az elmúlt időszakban azonban egyes külföldről finanszírozott szervezetek és a velük együttműködő, jól ismert ügyvédi irodák felismerték a strasbourgi kártalanítási ügyekhez kapcsolódó pénzszerzési lehetőséget. Ennek az üzletszerű gyakorlatnak köszönhetően ugrásszerűen megemelkedett a bíróság előtti perek száma. Emiatt a strasbourgi bíróság a magyar vonatkozású ügyeket vizsgálva, az úgynevezett Varga és társai ügyben arra a következtetésre jutott, hogy a börtönzsúfoltságból adódó problémák ismétlődése és állandósulása, valamint az érintettek nagy száma miatt az elméleten túli hatékony jogorvoslati eljárás bevezetése mellett döntsön. A bíróság, a strasbourgi bíróság az említett Varga és társai ügyben hozott ítéletében felhívta hazánkat, hogy az emberi jogok európai egyezménye 3. cikkének megsértésével összefüggésben preventív, illetve kompenzációs jogorvoslati mechanizmust vezessen be. Ennek megfelelően a jogalkotó eredeti szándéka az volt, hogy az akkori elhelyezési körülmények ellensúlyozására egy hatékony és jól működő kompenzációs rendszert hozzon létre, amelyet a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési eljárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 2017. január 1-jével hatályba lépett módosítása vezetett be. Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanakkor láthatóan azt mutatják, hogy a kártalanítási rendszer ebben a formában a visszaélésszerű joggyakorlatra is lehetőséget ad. Ennek következtében, a hazai jogvédelmet kihasználva, e szervezetek és ügyvédjeik perek tömkelegét indítják annak érdekében, hogy a magyar emberek pénzéből komoly összegeket juttathassanak erőszakos bűnözőknek. A közvéleményt megrázó bűncselekmények elkövetői milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik esetében nem kellően hatékony az igényérvényesítés. Éppen ezért a magyar kormány célja, hogy megállítsa a börtönbizniszt, amely mára többmilliárdos iparággá vált. A számok magukért beszélnek. Az elmúlt időszakban a börtönviszonyok miatti kártalanítási ügyekben megközelítőleg 12 680 határozat született, amely közel 9 milliárd adófizetői forintot vont el a központi költségvetésből a magyar emberek kárára. Hangsúlyozandó, hogy mindebből csupán 10 százalék körüli összeg került a sértettekhez, az összes kifizetés 61 százaléka pedig ügyvédi irodák letéti számláira érkezett. Tisztelt Országgyűlés! A kormány elítéli a börtönviszonyokkal kapcsolatos fogvatartotti sérelmek kártalanítására indított perek körüli visszaéléseket, amelyek súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét is. Ez ellen több lépcsőben kívánunk fellépni. Ennek a folyamatnak az első lépéseként született meg ezen törvényjavaslat, amellyel ennek az igazságtalan gyakorlatnak azonnal véget kívánunk vetni. A legfontosabb feladatunk annak biztosítása, hogy a jövőben az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekei, jogai kerüljenek a középpontba a bűnözők nyerészkedésével szemben. Ennek megfelelően az áldozatok, a sértettek és a hozzátartozóik érvényesíthessék jogos igényeiket, és ne kelljen végignézniük, hogy az őket bántalmazó bűnözők milliókat tesznek zsebre. A törvényjavaslat a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes arányok helyreállítása érdekében rendelkezik a kifizetések felfüggesztéséről az új szabályozás elfogadásáig, 2020. június 15-éig. Második lépésként a kormány nemzeti konzultációt kezd annak érdekében, hogy olyan új szabályozás születhessen, amely híven tükrözi az állampolgárok véleményét. A nemzeti konzultáció a magyar emberekkel való párbeszédnek egy közvetlen eszköze. Egy-egy ilyen konzultáció során a kormány világos válaszokat kap a magyar emberektől a társadalmat alapvetően érintő kérdésekben, ezáltal a magyar emberek akaratát érvényesíti, amikor ilyen horderejű kérdésekben döntéseket hoz. A kormány elkötelezett aziránt, hogy a nemzeti konzultáció eredményének figyelembevételével a folyamat harmadik lépéseként olyan jogszabályokat alkosson, amelyek a társadalom széles körű
