Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 6. hétfő - 116. szám - Hohn Krisztina (LMP) - az emberi erőforrások miniszterének - „Mi a teendő az egészségügyben?” címmel - ELNÖK: - HOHN KRISZTINA (LMP): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1132 és tényleg most van rá szüksége, ebben a pillanatban, akkor ne látnák el a kórházakban. Be fogják szállítani a mentők, ahogy mindig, el fogják látni a kórházban, ahogy mindig, akinek rákos betegsége miatt van szüksége kezelésekre, azok is mind meg fogják kapni, tehát nem indok a koronavírus arra, hogy valakinek a szükséges beavatkozását ne tegyék meg. Ugyanakkor ami tervezhető műtét, ami két hónappal később is adott esetben elvégezhető, azoknál viszont fontos, hogy kellő, több tízezres nagyságrendben országszerte a kórházakban szabadítsunk fel ágyakat arra az esetre, amikor majd nagyon sok beteget kell fogadni, hiszen akkor nagyon gyors (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ezeknek a betegségeknek a lefolyása. Az olasz videókon látható, hogy akár órák alatt is érezhető romlás van idős emberek egészségi állapotában. (Az elnök ismét csenget.) Ilyenkor szükség van szabad ágyakra. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Viszonválaszra megadom a szót a képviselő asszonynak, parancsoljon! HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm. Több, az ellátásban dolgozó orvos véleménye szerint az említett szakellátások, tehát nem a műtétekre gondolunk, hanem olyan szakrendelésekre, ahova például a daganatgyanús betegeket tovább tudják küldeni vagy a szív- és érrendszeri betegeket tovább tudják vizsgálni, talán megoldhatóak lennének a vidéki kórházakban; most épp Baranya megyéből jöttem, akár Komlón, Mohácson. Úgy gondolják, hogy a kórházak elé kihelyezett szűrősátrakkal és megfelelő távolságtartással, időpontfoglalással, s a többi, mindenféle egyéb biztonsági intézkedés betartásával talán csökkenthető lenne a fertőzésveszély. Komoly aggodalomra ad okot, ha a beteg nem tud időben szakorvosi ellátást vagy kórházi ellátást igénybe venni - még egyszer mondom, nem arra gondolok, hogy egy hirtelen epegörcs jelentkezik, és nem veszik ki az epekövet, mert tudom, hogy azt kiveszik, hanem olyanra, ami az immunrendszert gyengíti, és ebben az esetben aggodalomra ad okot, hogy esetleg akár a koronavírus-járvány esetében is azért a legyengült immunrendszer nehezebben tudja ezt kezelni. A kérdésem, hogy ezt a röviden említett javaslatot esetleg megfontolja-e a kormány. Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg államtitkár urat. Öné a szó. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Óva inteném magunkat attól, hogy pontosan meghatározzuk mi itt a parlamentben vagy bárhol a kormányzatban, hogy mik azok a konkrét esetek, amikor van szükség az ellátásra, és mi az, ami halasztható. Ezt pontosan a kezelőorvos, a kórház, az adott egészségügyi intézmény el tudja dönteni, meg tudják egymással beszélni az orvosok. De mindenkinek az az érdeke, hiszen ön is gondoljon bele, nyilván egy ilyen időszakban, mindenki, aki kórházba megy, bármilyen beavatkozása van, ha az nem sürgős, az egészségromlástól megóvó vagy az életét megóvó beavatkozás, akkor mindenki úgy gondolja, hogy ha ez egy halasztható műtét, neki is biztonságosabb, ha nem akkor gyengül le az immunrendszere a kórházban, amikor koronavírus-járvány van, hanem ő is nagyobb biztonságban érezné magát a járványidőszakon kívül, abban az esetben, hangsúlyozom, amikor ez egy halasztható beavatkozás, egy halasztható műtét. (16.50) Tehát a szükséges kezelések, a szükséges műtétek, a szükséges beavatkozások megtörténnek. Hogy melyik a szükséges és melyik a halasztható, az nem egy politikai, nem egy parlamenti kérdés, hanem egy orvosi kérdés, erről minden esetben a kezelőorvosok döntenek. De mi természetesen
