Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 20. csütörtök - 106. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
109 eredetvédett tokaji borok hitelességének védelmében. A Grand Tokaj a jelenlegi visszaürítést, ahogyan azt az eddig is, jogilag és technológiailag is szabályosan, a jövedéki és hatósági előírásokat betartva, illetve a hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi normáknak megfelelően végzi. Tisztelt Képviselő Úr! Ön egyéb kérdésekre is próbált utalni, próbált akár a tavaly, szerintünk rendkívül sikeresen bevezetett, és a piaci nehézségeket feloldó, az esetleges túltermelésből fakadó szőlőtermelők kárára egy olyan lépésre, amit ön különböző jelzőkkel illetett, ez pedig nem más, mint a zöldszüret kérdése. Számtalan borvidék szakembereivel találkozva és azok véleményét alátámasztva a szőlőtermelő gazdák első gondolata valóban az volt - elnézést a kifejezésért, sokan mondták -, hogy inkább a kezüket vágják le, mint hogy levágjanak egy zöld fürtöt. De az élet bizonyított, és valóban a korábbi, a 2018-ról felhalmozott hatalmas mennyiségű bortartalékok levezetésére ez a megoldás nagyon komoly segítséget adott, és nagyon sok gazda élt is ezzel a lehetőséggel. A szőlőtermő terület körülbelül 13-14 százalékán történt ez meg, és az a kompenzáció, amelyet a gazdák, a szőlőtermelők kaptak annak érdekében… - nem akarok túlzásba esni, de vannak térségek, ahol talán még jobban is jártak azok a szőlőtermelő gazdák, akik ezt a folyamatot bevállalták, a piaci viszonyokat figyelembe véve. Ugyanakkor elindult egy másik piacszabályozó eszköz is, ez pedig nem volt más, mint a lepárlási lehetőség valóban európai uniós támogatással. Ezzel is jelentős részben sikerült azokat a borkészleteket úgymond normalizálni és rendezni, ami akár, ha egy jó év várható - márpedig ha most kinézünk a határba, kinézünk a világba, egy korai kitavaszodást érzünk és látunk, elindultak a metszések, valószínű, hogy egy jó, kedvező borév is lehet ez az év, így azoknak a bormennyiségeknek, amelyek idén megtermelődnek, már talán lehet egy piaci helyzetben nagyobb előnyük. Tisztelt Képviselő Úr! Én a napokban több külföldi szakminiszter-helyettessel találkoztam, és nagyon örülök annak is, és szeretném önt és önöket tájékoztatni arról, hogy úgy tűnik, egyre nagyobb érdeklődés van a kimondottan jó minőségű magyar borok iránt. Ehhez megfelelő tételmennyiségre van szükség, és úgy gondolom, hogy a marketing és a piaci szereplők ebben komoly feladatot tudnak vállalni, és megoldhatják. Még egy megjegyzésem: a bortörvényre tett utalást. Ebben az évben várhatóan egy új bortörvény fog beterjesztésre kerülni, ami az önök által felvetett gondolatokra megfelelő választ fog adni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! „Jog, erkölcs és igazság Gyöngyöspatán” címmel a KDNP képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Aradszki András képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hetek egyik központi témája a gyöngyöspatai iskolai szegregáció miatti bírósági eljárás és annak következményei. Volt egy helyzet az új évszázad első évtizedében, amikor a szocialista-liberális kormányzás alatt a cigány és nem cigány gyerekek elkülönítésével folyt az általános iskolai oktatás Gyöngyöspatán. Az akkori kormányok ezt megengedték, nem vettek róla tudomást. Biztosan azért tették ezt, mert a gyöngyöspatai iskola a lehetőségek szerint hatékonyan működött egy olyan osztállyal, ahol csak halmozottan hátrányos helyzetűek, történetesen cigányok voltak, és egy másikkal, ahová többek, nem cigányok és cigányok közösen jártak. A szegregáció miatt indult bírósági eljárás kezdeményezői, egyes demagóg, áljogvédő szervezetek szerint nem jó, ha egy iskola jól és eredményesen működik. (Arató Gergely: Szégyelld magad!) Úgy gondolták, hogy ezeket az intézményeket és fenntartóikat, valamint az ott dolgozni próbáló pedagógusokat tisztelet és segítés helyett büntetni kell. Ahogy tisztelni és segíteni kellett vagy kellett volna a nyíregyházi görögkatolikusok Huszártelepen működő Sója Miklós Általános Iskoláját és Óvodáját, és az ahhoz hasonló halmozottan hátrányos helyzetűek neveléséhez értő
