Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 30. hétfő - 115. szám - A származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jel... - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
1073 Ezen túl volt egy 2019-es indexes megkérdezés, hogy mennyire tartotta be a kormány a nagy sebességű internet kiépítésével kapcsolatos programját. Azt tudom mondani, hogy számos településen, Páty, Csehbánya, Pápa melletti falvak, Ajka, Sajókeresztúr, Cegléd, Vászoly, Tordas, Magyartelek, Salgótarján egyes városrészeiben, Pusztaszabolcson, Kecskemét külvárosában, Szolnokon többfelé, Nyírteleken, a Bácsalmási járásban, a Körmendi járásban és Sukorón sem kielégítő a beígért internet. Miután a javaslat önmagában egy szimbolikus törvényjavaslat, mint jeleztem, azon túl, hogy növeli a kormányhivatalok adminisztratív terheit, más, jogilag értékelhető eredménnyel nem jár, viszont a magyar vidéknek, azt gondolom, nemcsak szimbolikus gesztusokra, hanem valódi lépésekre van szüksége. De ennek ellenére támogatjuk a javaslatot. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki hozzászólni az adott napirendi pontban szereplő témákhoz. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Orbán Balázs államtitkár úr jelezte, hogy a kormány nevében kíván szólni. Öné a szó, államtitkár úr. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Szeretném megköszönni minden parlamenti képviselettel rendelkező pártnak a törvényjavaslathoz nyújtott támogatást. Úgy látom, hogy ez is egy olyan törvényjavaslat lesz, amely pártpolitikai logikán túlmutató támogatottságot fog kapni a Házban. Ezt egy fontos javaslatnak gondoljuk. Azt gondoljuk, hogy az élet nemcsak materiális természetű, hanem bizony, a kötődés, a születési hely és a származás kérdése, illetve ennek igazolása egy fontos ügy, és ebben egy régi hiányosságot, hiátust törleszt a javaslat. Éppen ezért köszönjük szépen a támogatást. Ha visszaemlékszem az általános vitára, azért jó messzire sikerült elkanyarodni a törvényjavaslat eredeti szövegétől, és tulajdonképpen egy vidék helyzetével kapcsolatos vitanappá alakult a javaslat. Nyilván a politika természete ilyen, de mivel Gurmai képviselő asszony felszólalásában is elhangzott, ezért tisztem erre röviden reagálni, hogy alapvetően a 2010 után hatalomba került FideszKDNP-kormány egyik legfontosabb célja a vidék elmaradottságának csökkentése és annak a hiánynak a ledolgozása, ami a rendszerváltoztatás óta abból alakult, hogy, tisztelet a kivételnek, a legtöbb kormány magára hagyta a vidéket. Ebben, sajnos, azt kell mondanom, képviselő asszony, hogy élen járt az ön által 2002 és 2010 között támogatott, MSZP-SZDSZ vezette kormány. Arra az időszakra esett a vasúti és egyéb közúti közlekedés leépítése, a kistelepülések infrastruktúrájának visszaépítése és a fejlesztési források elirányítása a kistelepülésekről valamilyen másik irányba. Hogy ez mennyire így van, és mennyire az állampolgárok is így gondolták, azt jól mutatják a választások eredményei, ahol a korábban hagyományosan jelentős Magyar Szocialista Párt például hosszú évek és ciklusok óta borzalmasan szerepel. (17.30) Azt, hogy ez mennyire másképp van most, és a kormány igyekszik odafigyelni a legkisebb településeken élők életminőségének javítására is, mutatják az azóta eltelt választások és az azóta eltelt választásokon elért kormányzati eredmények, amelyek azt mutatják, hogy a legkisebb településeken élők is érzik azt, hogy most végre figyelem hárul rájuk. Ezt egy programmal is kereteztük. „Magyar falu” programnak neveztük el azt a strukturált formában megvalósuló kormányzati kezdeményezést, amely kifejezetten az 5 ezer fő lélekszám alatti települések népességmegtartó képességét célozza. Ez egy komplex program, amelyben a kistelepülési úthálózat fejlesztésén át az úgynevezett falusi CSOK, tehát kifejezetten a kistelepülési otthontámogatási programelemeken kívül infrastruktúra-fejlesztések is megvalósulnak az egészségügy, a közlekedés, a közösségi tér és egyéb más területeken is. Egy 150 milliárd forintos költségvetési forrással működött
