Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 20. csütörtök - 106. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
105 Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már a börtönök helyzete napirendre kerül, azért egy tisztességes kormánytól elvárná az ember, hogy egy ilyen javaslatban egy picit legalább megemlékezzen azokról, akik ezekben az intézményekben, intézetekben dolgoznak, a létszámhelyzetről, a létszámhiányról, a túlóráról, a tarthatatlanul alacsony fizetésekről és a működési zavarokról, ami ma már ott van. Nem tudhatjuk, hogy szeptember 30-áig önök hogyan kívánják megoldani a börtönök zsúfoltságának csökkentését. Nem tudjuk, hogy ezreket akarnak-e kegyelemben részesítve esetleg az utcára engedni, nem tudjuk, hogy hat hónap alatt akarnak-e önök annyi börtönt fölépíteni, amiből tíz év alatt egyet sem sikerült megcsinálni, vagy milyen megoldást fognak találni. De ha ezeket összevetjük, teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a kialakult botrányos helyzetért az Orbán-kormány és személy szerint a Fidesz-frakció országgyűlési képviselői és a KDNP-s képviselők a felelősek. Ezért mi olyan javaslattal állunk elő, ami kellően megnyugtató az adófizető állampolgároknak, és igazságosan oldja meg a helyzetet. Módosító javaslatot nyújtottunk be, hogy ne csak felfüggesszük azt, hogy a költségvetésből ezeket a kártérítéseket ki kelljen fizetni, hanem azt javasoljuk, hogy fizessenek a károkozók, akik az egész helyzetért felelősek. Azt javasoljuk, hogy amíg meg nem oldódik a helyzet, addig a Fideszfrakció költségvetési támogatásából, ha esetleg nem lenne elég, a képviselőtársak, illetve a kormány tagjainak tiszteletdíjaiból utalják ki ezeket a pénzeket. (Moraj és közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Magyar György!) Legyen végre felelős, és érezzék már önök is végre azt, hogy nem bólogatójánosként vannak itt, hanem érdemi vitákban végig kéne gondolniuk, hogy milyen javaslatokat szavaznak meg! És, tisztelt képviselőtársaim, ha van egy kis bátorságuk, és nem értenek egyet, szorítsanak ki két sort a nemzeti konzultációban, aztán kérdezzék meg a magyar embereket, hogy egyetértenének-e vele, hogy ne az ő adóforintjaikból legyen ez kifizetve, hanem a döntéshozó politikusokéból. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Utolsó mondat, elnök úr. Ha ezen túl vagyunk, legyenek kedvesek egy kis időt szánni a rokkantnyugdíjasok kártérítésére is, jó? Amivel ez a parlament egy éve adós, hogy a szintén önök által hozott törvényt reparálva ezeknek az embereknek végre megítéljük a kártérítést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselő Úr! A választ Völner Pál államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Magyar Györgynek van magyar hangja a magyar parlamentben: Harangozó Tamásnak hívják. (Taps és derültség a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: És a Völner-irodának?) Van egy kis diszkrét bája annak, megint csak azt kell hogy mondjam, hogy 2010 előtt volt egy igazságügyi és rendészeti miniszter, Draskovics Tibor, akinek ön volt a tanácsadója. (Dr. VargaDamm Andrea: Jaj! És akkor mi van a börtönökkel?) Valószínűleg ez igaz, azért, mert abban az időszakban (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), 2008-2009-ben arról folyt a vita, hogy a börtönökben intimszobákat kell létrehozni - nem tudom, hogy tanácsadói tevékenységéhez köthető-e ez az előterjesztés. (Derültség a kormánypárti sorokban.) -, de az a része, hogy gyakorlatilag önök hogyan képzelik el a büntetéseket, a bűnözőkhöz való hozzáállást, és azt a részét a dolognak, hogy minek tekintenek egy büntetés-végrehajtási intézetet. Ezt csak bevezetőnek szántam. (Dr. VargaDamm Andrea: Ahogy nálatok a hajókat! Csak úgy! - Az elnök csenget.) A másik része a dolognak, hogy a börtönzsúfoltság az nem egy új keletű jelenség, hanem ha a mostani számokat vesszük alapul, akkor mindig jelen volt a magyar valóságban. Önöknek szerencséjük volt, mert akkor a Helsinki Bizottság, a TASZ meg a többiek nem tartották azt fontosnak, hogy ezt Strasbourgban üggyé tegyék, és kártérítési pereket indítsanak a magyar állam ellen.
