Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 19. kedd - 94. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - KORÓZS LAJOS (MSZP):
963 Az ülésnap megnyitása ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 10. ülésnapját megnyitom . Tájé koztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Lukács László György jegyző urak lesznek segítségemre. Napirend előtti felszólalások: Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalások kal kezdjük munkánkat. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Korózs Lajos képviselő úr, MSZPképviselőcsoport: „Nekünk minden gyerek számít” címmel. Képviselő úr, öné a szó. KORÓZS LAJOS (MSZP) : Kösz önöm szépen. Jó reggelt kívánok mindenkinek! Képviselőtársaim, mintegy harminc évvel ezelőtt az ENSZ elfogadott egy dokumentumot, a tagállamok aláírtak egy egyezményt, mely szerint november 20a a gyermeki jogok világnapja. Nagyon sok civil szervezet készü l erre a rendezvényre, van, aki konferenciát rendez, van, aki programsorozatokat indít. Fölhívom a figyelmet arra, hogy hogyan is állnak a gyermeki jogok Magyarországon, éppen ezért citálom ide a Gyermekesély civil szervezet jelentését, és azon túlmenően, hogy néhány statisztikai adatot is ismertetni fogok, egyéni véleményt is kívánok megfogalmazni ezen a területen. Az látszott, hogy a gazdasági válság után körülbelül 2014ig, ’15ig csökkent a gyermekszegénység Magyarországon, de ebből a civil jelentésből kiderül, hogy sajnálatos módon a mélyszegénységben élő gyerekek száma viszont 2014 óta folyamatosan nő. Ez a jelentés néhány szempontot vett figyelembe: például a nagy nehézségek árán élőket vette sorba, a lakhatási körülményeket és az éhezést. Ebből az de rül ki, hogy mélyszegénységben olyan 125 ezer gyermek él ma Magyarországon, és nagy nehézségek árán mintegy 18,5 százaléka a gyerekeknek, ez százezres nagyságrend, és ha megnézzük ezt a statisztikai adatot, abból látszik, hogy ez duplája az európai uniós á tlagnak. A nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek száma sajnálatos módon nőtt, hiszen közel 20 százalék volt 2014ben azon gyerekek száma, akik nagyon rossz lakáskörülmények között éltek, és most a jelentés úgy fogalmaz, hogy több mint 27 százal éka a gyerekeknek rossz lakáskörülmények között él. Érdekes figyelembe venni a gyermekéhezéssel kapcsolatos civil jelentést. Ebből az derül ki, hogy a roma gyerekek 15 százaléka naponta éhezik, és a nem roma gyerekek 7 százaléka is az éhezők közé tartozik. Az látszik, hogy a válságövezetben befagytak a struktúrák. Sajnos a válságövezetekben nem nő a foglalkoztatás, és a szociális ellátórendszer átalakítása után a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is befagyott, sőt mivel befagyasztották a pénzbeli ellátások jelentős részét, nem indexálták, innentől kezdve az elmúlt években az értékükből meglehetősen sokat vesztettek, hiszen „megeszi” ezeket az összegeket az infláció. Az is látszik, hogy a gyermekszegénység ezekben a válságövezetekben a 2014es 43 százalékról sajnálatos módon 53 százalékra nőtt. Kedves Képviselőtársaim! Ha már az elején említettem az ENSZegyezményt, amelyet 30 évvel ezelőtt elfogadtak, ide kell hogy hozzam azt az ENSZnek készült jelentést, amely a napokban került
