Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - A szakképzésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
948 É s aki úgy gondolja, hogy ezek a pedagógusok nem dolgoznak eleget, az nem járt még ilyen iskolában. Vért izzadnak a kollégák, hogy teljesítsék azokat a feladatokat, amelyeket hivatásként magukra vállaltak, de így ez nem fog menni. A pedagógusok így, ezzel a javaslattal csak még frusztráltabbá válnak. És amikor azt mondom, hogy a kiszolgáltatottság és a bizonytalanság fog növekedni, akkor engedjenek meg még egy idevágó idézetet, mert szerintem a mai magyar helyzetre ez nagyonnagyon jellemző, mármint így peda gógusfronton: ha szembeszegülünk, ha elmondjuk, ami nem tetszik, akkor az életünkkel játszunk - nyilván idézőjelben. „Nem arra gondolok, hogy golyót repítenek a fejünkbe, nem is a villamosszék által múlunk ki, ennél sokkal rosszabb dolog vár ránk. Arroganc ia, mindennapos lelki terror, a minősítés, címkézés, negatív kritika olyan nyomása, mellyel szemétként söpörnek el az útból. Így löknek le a célokhoz vezető útról, térítenek el az álmoktól, sikerektől, minden addigi erőfeszítést leigázva, bólogató kiskutyá k és félresöpört vagy eltakarításra váró szemetek társadalma. Persze azzal a szűk réteggel, amelyik megmondja, hogy ki melyik táborba tartozik, tartozhat.” Államtitkár úr, már az általános vita során is, amit nem kívánok megismételni részleteiben sem, de a zért 25 percben volt arra időm, hogy kifejtsem, rengeteg olyan példa van, olyan szomorú, félelmetesen gyalázatos példa, amikor szőnyeg szélére vannak ezek a pedagógusok állítva, nem a szakmai munkájuk miatt, mert ha azt rosszul végzik, akkor az teljesen jo gos. Egészen más miatt, mondjuk politikai alapon. Ez a törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy a hatalom, a mindenkori hatalom sokkal inkább kézben tartsa őket. De hát nem kell akkor fölháborodni, amikor itt interpellációjában Csányi képviselőtársam is azt mondja, hogy önök a nemzet napszámosaiból a NER cselédjeit kívánják tenni. Lehet ezen mosolyogni, de még egyszer mondom, államtitkár úr, meg kellene hallgatni a pedagógusokat, hogy ők mit mondanak, hogyan érzik magukat a bőrükben, és nem csak azért , mert alacsony a fizetés, az a fizetés, amit most visszapótolnának, hiszen azért azt soha ne feledjük el hangsúlyozni, hogy a 2014es minimálbérszinten fagyasztották be a vetítési alapot, tehát 101 500 forintos szinten, ez pedig azt jelenti, hogy havonta súlyos tízezrektől fosztják meg a pedagógusokat. Most a pedagógusok egy részének, mintegy egyötödének ezt, amit elvettek az évek alatt, visszapótolnák. De ez nem igazi emelés, visszaadnak valamit, amit korábban elvettek. Most ez, az úgynevezett emelés a kö zoktatás, a köznevelés, mondjuk úgy, hogy pedagógiai elfekvőjére fog vonatkozni, a szakképzési intézményekre, a szakközépiskolákra. De kíváncsian várjuk azt, hogy ez a kiskapu, amit most megnyitnak és az, hogy kivezetik az érintetteket a közalkalmazotti jo gállás alól, hová fog fajulni. Mi lesz, ha az lesz a következő tervezet, hogy az összes magyar pedagógust a munka törvénykönyve alá kell helyezni, és sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe kell őket nyomorítani? Erre csak azt tudjuk mondani, hogy nem. Összess égében egyébként hozzátartozik itt az igazsághoz, hogy ennek a törvényjavaslatnak van számos pozitív pontja is. Mondjuk el, igen, vannak benne nagyon jó dolgok, de engedjék meg, hogy egy csúnya hasonlattal éljek, próbálok azért finom lenni. Nagyjából olyan a dolog, minthogyha egy étteremben pompás menüsort szolgálnának föl, aztán a főszakács odarondítana a tálca közepére, és azt mondja, hogy tessék, fogyasszátok, és fölháborodna, amikor azt mondják a vendégek, hogy köszönjük szépen, de hát ebből így nem kér ünk, még akkor sem, ha lennének rajta finom falatok. Önök, tisztelt államtitkár úr, ezzel ezt csinálják. Ezt mondják a pedagógus kollégák, de nem értem, hogy miért nem hallgatják őket meg. Nyilván, ha meghallgatnák, akkor ezekkel a fölvetésekkel szembesüln iük kellene. Nos, beszéltem a fizetésekről, nem beszéltem viszont még arról, hogy mennyire leterheltek a pedagógusok, és hiába itt minden Rétvárihazugság, mely szerint 608 órát tanítanak éves szinten, és ez sokkal kevesebb, mint mondjuk, az EUs átlag, ez nem így van. Többet dolgoznak a magyar pedagógusok, mint az EUs átlag, ezzel szemben viszont most már kevesebbet visznek haza átlagban 30 ezer forintnyi pénzzel havi szinten, mint román kollégáik.
