Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - A magyar állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS (Jobbik): - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
936 ugyanúgy, ahogy a honosítási ügyek esetében, visszavonja a csalárd módon szerzett állampolgárságot. Itt Bencsik képviselő úrnak a felszólalására is hadd reagáljak! Mi éppen azt gondoljuk, hogy a csalárd módon megszerzett állampolgárság visszavonási idejének a tíz évről húsz évre történő kitolása, teljesen függetlenül attól, hogy hány ilyen esetről van szó, az a jogbiztonságot és a magyar állampolgárság intézményének a védelmét jelenti. Tehát én azt szeretném kérni öntől, hogy ezt az intézkedést, legalábbis a törvényjavaslatnak ezt a részét ne tessék támadni, hanem tessék megvédeni, mert pont az ön által is felhozott célok védelmét szolgálja. A másik, hogy ha pedig elfogadjuk azt a két számot, ami itt elhangzott a vitában, az egyik az ön által is említett 1,2 millió honosított állampolgár, a másik, mivelhogy ez az indokolásban van, és ezt önök nem támadták, tehát ez a 177 darab állampolgárságvisszavonás, ha a két számot egymásra vetítjük, akkor az fog kijönni, hogy 0,01 százalékról beszélünk. Tehát az fog kijönni, hogy 0,01 százaléka az eseteknek az, ami problémás, és ami ügyben a hatóságoknak, a nyomozási feladatokat ellátó ügyészségnek vagy rendőrségnek el kellett járni, és amelynek végén a köztá rsasági elnöknek döntést kellett hoznia. Én azt gondolom, természetesen mint minden emberi rendszer, ez sem zár tökéletesen, mint minden emberi rendszerben meg állami rendszerben, ebben is vannak hibák, de ez a szám, a 0,01 százalék jól mutatja azt, hogy o lyan rendszerszintű visszaélésekre nem került sor, amiket ön a felszólalásban említett. Még két példát hadd hozzak arra, hogy miért tekintem túlzónak az ellenzéki felszólalásokat. Az egyik ilyen példa az volt, hogy ön követelte, hogy már 2010ben miért nem rögzítettünk például a mostani feltételeknek megfelelő módon ujjlenyomatot. Képviselő úr, azért nem, mert a magyar állampolgároknak sem volt, nem a honosítottaknak, hanem a születéssel magyar állampolgárságot szerző, tehát egész életükben ezen a 93 ezer n égyzetkilométeren élő magyar állampolgároknak sem volt olyan személyazonosító igazolványa, amelyben ujjlenyomat lett volna, ugyanis azt 2015ben fogadta el az Országgyűlés, és 2016tól felmenő rendszerben adunk ki olyan személyazonosító igazolványokat, ame lyen az arcképmás, az aláírás és az ujjlenyomat is rögzítésre kerül. Nyilvánvalóan ez a rendszer a bevezetést követően és a megszilárdulást követően mostantól kiterjed a honosítással magyar állampolgárságot szerzőkre is, akik egyébként sok esetben nem igén ylik a személyazonosító igazolványt. Tehát az egész mögött az a jó szándékú kormányzati cél állt, hogy minek terheljük olyan bürokratikus eljárásokkal ezeket az állampolgárokat, amelyek számukra nem fontosak. (22.00) Mert sok esetben ezek az emberek mege légednek az állampolgársági okirattal, illetőleg megkapják a lakcímkártyákat, ami mellé ők külön, az egyébként szintén biometrikus azonosítóval ellátott útlevelet tudják igényelni, ha ez az utazáshoz számukra szükséges. Tehát én azt gondolom, hogy ez egy j ózan megfontolás volt anno, egyrészt a technikai feltételek sem voltak biztosítva nemcsak számukra, hanem valamennyi magyar állampolgár számára sem. Ezek most már rendelkezésre állnak, másrészt pedig úgy voltunk vele, hogy az eljárásokat szükségszerűen nem érdemes bonyolítani. Mostanra pedig eljutottunk odáig, hogy azt gondoljuk, hogy ha ez a közös belátás, akkor érdemes ebbe az irányba még egy plusz ilyen eljárásrendet betenni. Természetesen a törvényjavaslatban megpróbáltuk annak a kereteit lefektetni, ho gy ez a lehető legkisebb bürokratikus akadállyal járjon a honosítást tervező vagy a honosítási eljáráson végigmenő vagy azt tervező magyar állampolgárok számára. A másik, hogy ezt összeköti ön a felszólalásában azzal, hogy oligarchák meg offshore lovagok m eg bűnözők meg egyéb történetek, én ezt nem tudom másként minősíteni, mint népmesének. Ez egy mítosz. Azoknak az embereknek a döntő többsége rendes magyar állampolgár, aki csak azt szeretné visszakapni, amit elvett tőle a XX. század. És azt gondolom, hogy a magyar Országgyűlésnek, ha már ebben egy ilyen nemzeti konszenzus alakult ki, akkor az a feladata, hogy
