Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója:
898 Nagyon köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselőt ársaim! A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló T/7556. számú törvényjavaslatról beszélünk, amely a 2018. évi központi költségvetés zárszámadásának törvényjavaslata. Ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája október 24én lezajlott. Ahogy a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, úgy a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot is a Költségvetési bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi nemzetiségek bizottság a is megtárgyalta, és lefolytatta a részletes vitát. Az elmúlt napokban ezen kötelezettségének valamennyi bizottság eleget tett. Mint a kijelölt bizottság előadója, ezúton összegezve az ő véleményüket is ismertetni kívánom. A tárgyaló bizottságok mindegyik e megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, és illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek. Azt szeretném önöknek mondani, hogy amelyik bizottság nem írt külön véleményt, ott azzal fogom jelezni, hogy a bizottság nem írt külön véleményt, és a határozati házszabályi követelményeket ő is elfogadta. Először a Költségvetési bizottság véleményét olvasom önöknek. 2018ban Magyarország nemzeti összterméke 5,1 százalékkal bővült, ami messze meghaladta az előzetesen előrejelzett 4,3 százalékos bővülést. Ennek az egyik oka a 2016. év végi béremelési és adócsökkentési megállapodás, amelynek értelmében jelentősen nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum is. A háztartások anyagi helyzete érzékelhetően javult, amit a fogyasztás 4,9 százalékos bővülése is jól mutat. A nemzetiöss zterméknövekedés második pillére a beruházások voltak, a nemzetgazdasági beruházások összesen 17,1 százalékkal nőttek, ami jelentősen meghaladta az előzetesen becsült 12,9 százalékos mértéket. A gazdaság teljesítménye a munkaerőpiacon is érzékelteti hatás át, 2018ban a foglalkoztatottak száma jelentősen, mintegy 1,1 százalékkal tovább bővült. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 2 százalékkal növekedett, ami a közszférában mintegy 3 százalékos csökkenést jelentett. Elmondhatjuk, hogy ma már négy és fél millió fő dolgozik és adózik Magyarországon, ez 69,2 százalékos foglalkoztatási rátát mutat. Az előző esztendőkben az árak átlagosan 2,8 százalékkal növekedtek, 2018ban így az infláció mértéke alacsonyabb volt a tervezett 3 százalékosnál. Az emelkedé s hátterében elsősorban az élelmiszerek árának drágulása állt. A bruttó államadósság nemzeti össztermékhez viszonyított aránya a 2018. év végére 70,2 százalékra süllyedt, ez az arány 2011ben még 80 százalék feletti volt. A magyar államadósságkezelés fő s tratégiai célja továbbra is az adósságráta csökkentése, a lakossági állampapírok állományának növelésével, illetve a devizaadósság arányának mérséklésével párhuzamosan. A devizaarány tekintetében még komolyabb áttörést sikerült elérni, a 2011. év végi 52 s zázalékról 23 százalékra, és ezeknek a külföldiek kezében lévő aránya pedig 65 százalékról 36 százalékra esett. A költségvetési hiány mértéke 2018ban a nemzeti össztermékhez képest mindösszesen 2,3 százalék volt. A fiskális politikát illetően megállapítha tjuk, hogy 2018ban is voltak a bevételi és kiadási oldalt egyaránt jelentős mértékben befolyásoló változások, de ezek nem rontották a központi költségvetés hiányát. A költségvetés bevételei az előirányzathoz képest nagyobb összegben teljesültek. A legtöbb adónem, például a társasági adó, a személyi jövedelemadó, az áfa, a jövedéki adó, a pénzügyi tranzakciós illeték tekintetében növekedés volt megfigyelhető. A Külügyi bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2018. évi költségvetésének kiad ási főösszege jelentősen meghaladta a korábbi évekét. Ennek a növekedésnek a hátterében elsősorban a külképviseleteken lévők személyi juttatására fordítható összeg, a beruházásösztönzési célelőirányzat, a kötött segélyhitelezés, valamint a külgazdasági fej lesztési célelőirányzat dinamikus bővülése állt.
