Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - Nacsa Lőrinc és dr. Aradszki András (KDNP) - az igazságügyi miniszterhez - „Mi a Kormány álláspontja az Európai Unió tervezett költségvetéséről?” címmel - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
845 Minimum négy olyan igazságtalan pontja van a költségvetésnek, ami változtatásra szorul. Ezek a pontok pedig: a visszatérítések rendszere, a kohéziós források csökkentése, a költségvetés rugalmatlansága és a kutatásfejlesztés támogatása. De mindenképpen meg kell említeni azt is, hogy a 2050es karbonsemlegességi cél eléréséhez már a következő uniós költségvetésben is forrásokra van szükség. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időszak uniós folyamatai a magyar költségvetést, ezen keresztül az állampolgárok mindennapjait is befolyásoló negatív döntésekről szólnak. Azt látjuk, ha a most t ávozó Európai Bizottság javaslata megvalósulna, az büntetés lenne mind hazánkra, mind pedig a keleteurópai régióra nézve is. Egy olyan időszakban történne ez, amikor a magyar gazdaság - köszönhetően az uniós forrásoknak is - folyamatosan bővül, amikor a r égió fejlődése végre a felzárkózás reményét vetíti előre; ez mindannyiunk számára büntetés lenne, ha a javaslatok megvalósulnának a költségvetés tekintetében. Új beruházások érkeznek, új munkahelyek létesülnek, a fenntartható fejlődés végre napi szinten ér ezteti hatását. Ezt tehetné meg, ezt tenné tönkre az uniós javaslat, amennyiben a jelenlegi formájában valamelyik is megvalósulna. Ezért kérdezem az államtitkár urat: a közös uniós költségvetés tervezése jelenleg milyen szakaszban van? Mi az, amit el tudun k fogadni, és mi az, amit nem, annak érdekében, hogy az végül méltányos legyen Magyarország számára? Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Völ ner Pál államtitkár úrnak. Parancsoljon! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A leköszönő Junckerbizottság tavaly májusban mutatta be javaslatát az EU 202127es költségvetés ére, amely hazánk és a keletközépeurópai régió szempontjából súlyosan problematikus, politikailag motivált és igazságtalan. A „Kohézió barátai” elnevezésű, jelenleg 17 uniós tagállamot tömörítő országcsoport kormányfői 2019. november 5i prágai találkozó jukon 16an közös nyilatkozatot fogadtak el az uniós költségvetés legfontosabb aspektusairól. A csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök négy területet nevezett meg, amelyeken változtatásokat kell elérni egy igazságos és elfogadható uniós költségvetés é rdekében. Először: a költségvetés bevételi oldalán átláthatóságra és érdemi egyszerűsítésre van szükség. Mindenekelőtt 2021től meg kell szüntetni az Egyesült Királyság kívánságára kialakított, de a brexit után már indokolatlan korrekciók rendszerét, amely ben a gazdagabb nettó befizetők kisebb mértékben járulnak hozzá a közös erőfeszítésekhez, mint a szegényebb tagállamok. Másodszor: a kohéziós politika nem valamiféle adomány, hanem a korlátok nélküli belső piac kialakításának folyománya, s nemcsak a méltán yosság, hanem racionális gazdasági indokok miatt is szükséges a kevésbé fejlettek támogatása. A kedvezményezett országokban elköltött kohéziós pénz nagyobb része visszakerül a nettó befizetőkhöz a megnövekedett beruházási és kereskedelmi lehetőségek révén. Harmadszor: a Junckerbizottság politikailag motivált javaslata jelentősen csökkentené a kohéziós politika forrásait, és Magyarország szenvedné el a képviselő úr által is említett legnagyobb, 24 százalékos forrásvesztést. (15.50) Ez nem magyarázható sem gazdasági, sem politikai szempontból, így magyar részről teljesen elfogadhatatlan. Magyarországnak kompenzációban kell részesülnie, és erre vonatkozóan több javaslatot is kidolgoztunk már. Negyedszer: elfogadhatatlan, hogy az új végrehajtási szabályok súl yos terheket rónának a kedvezményezettekre, miközben növelnék az adminisztrációs kiadásokat. Minden megkötést
