Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 11. hétfő - 92. szám - Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) - az emberi erőforrások miniszterének - „Mikor kerül sor valódi béremelésre a szociális ágazatban? Mi lett a szakszervezeteknek, illetve az ágazatnak tett ígéretekkel?” címmel - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
757 BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! November 12e a szociális munka napja. Ennek alkalmából szeretném az ágazat legégetőbb problémájára felhívni a figyelmet, ami a bérhelyzet. A legutóbbi adatok szerint a szociális ellátás területén dolgozók nettó átlagkeresete 170 ezer forint volt havonta, ha a közfogla lkoztatottak nélküli adatokat nézzük. Ezzel együtt csupán 114 ezer forintról beszélünk. Akárhogyan is nézzük, ez a legalacsonyabb az összes ágazat között. Ez az összeg a minden ágazatot magába foglaló teljes nettó átlagkereseteknek a 70 százaléka; ha belev esszük a közfoglalkoztatottakat, akkor már csak 48 százalékról beszélünk. Ez tehát azt jelenti, hogy bármilyen pótlékkal is bűvészkedett a kormány, a mai napig elfogadhatatlanul keveset keres az a százezer ember, aki a szociális ellátásban dolgozik. A szeg énység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma közel kétmillió fő ma Magyarországon. Ők azok, akik között tartós munkanélküliek, jövedelmi szegénységben élők és súlyos deprivációnak kitett emberek, családok vannak. Ez a százezer ember, ak iket a mai napon köszöntünk, akiknek a munkája, hivatása, hivatástudata előtt ma tisztelgünk alapvetően, e társadalmi csoportért dolgozik. De munkájuk nemcsak nekik, hanem az egész társadalomnak fontos, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a társadalom minden tagja tisztességes körülmények között élhessen. Holnap munkaszüneti nap lesz a szociális munkásoknak. Érdemes megjegyezni, hogy amikor a kormány ezt eldöntötte, akkor arról is döntött, hogy egy másik napot, a korábbi közszolgálati dolgozók napját megszünte ti, és azt cserélte erre a munkanapra. Államtitkár urat kérdezném - tudjuk nagyon jól, hogy holnap egyeztet a kormány képviselője a szociális ágazatban dolgozók szakszervezetének vezetőivel , meg tudnake állapodni végre egy normális béremelésben, és most már mondhatjuk azt, hogy megbecsülik ezeknek az embereknek a munkáját, vagy mi várható holnap, hogy tényleg sztrájkot kell előkészíttetni a százezer ember, dolgozó ember érdekében. Igaz, azt is mondhatjuk, hogy önök minden eszközzel (Az elnök a csengő meg kocogtatásával jelzi az idő leteltét.) meggátolják, hogy ez a sztrájk létrejöhessen. (Az elnök ismét csenget.) Holnap mi lesz a tárgyalás eredménye? Megkapjáke végre a béremelésüket ezek az emberek? Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönöm, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő As szony! Tisztelt Ház! Ön azzal kezdte a felszólalását, hogy holnap lesz a szociális munka napja. Tegyük hozzá, hogy ezt az ünnepnapot önök nem szavazták meg itt a parlamentben. Tehát erre hivatkozik, de amikor szavazatával támogathatta volna, akkor nem támo gatta, hogy bevezetésre kerüljön ez a nap, amikor különösen is odafigyelünk a szociális szférában dolgozókra, és valóban, ahogy ön is mondta, számukra ez munkaszünettel is jár. Akkor sem figyeltek oda, tisztelt képviselő asszony, a szociális dolgozókra, am ikor elvettek tőlük egyhavi bért. Ön azt mondja most, hogy a legfontosabb kérdés a bérkérdés. Akkor önök miért csökkentették a bérét a szociális szférában dolgozóknak, mindenkinek egyhavi bér összegével? Akkor miért csökkentették a bentlakásosnormatívát 3 0 ezer forinttal, a kiemelt ellátásúaknak 100 ezer forinttal? Miért csökkentették a bevételeit az intézményeknek, amelyekből a bért ki tudják egyáltalán gazdálkodni? Ön arról beszélt, hogy vannak még Magyarországon többen, akik veszélyeztetve vannak akár a szegénységgel, akár a társadalmi kirekesztődéssel, csak azt felejtette el mondani, tisztelt képviselő asszony, hogy most már körülbelül másfél millióval kevesebben vannak, mint 2010ben, amikor még utoljára önök kormányoztak.
