Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 21. hétfő - 85. szám - Farkas Gergely (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Várható-e a nyelvvizsgát 2020-tól felvételi követelményként előíró rendelet hatálybalépésének elhalasztása?” címmel - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik):
75 követelményként előíró rendelet hatálybalépésének elhalasztása?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Farkas Gergely, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrás ok miniszteréhez: „Várhatóe a nyelvvizsgát 2020tól felvételi követelményként előíró rendelet hatálybalépésének elhalasztása?” címmel. Farkas Gergely képviselő urat illeti a szó. FARKAS GERGELY (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tiszte lt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Többször beszéltünk már itt, a Ház falain belül a nyelvvizsga kötelezővé tételéről a felvételikhez 2020tól. És nem véletlenül beszéltünk erről sokszor, ugyanis ha ez valóban életbe lép, ha nem sikerül meggyőznünk a kormány t ennek a döntésnek a hibás mivoltáról, akkor bizony ezreket, ha nem éppen tízezreket zárunk el a felsőoktatástól, igazságtalanul. Úgy is mondhatnám, hogy kevesebb mint fél év múlva kezdődik a magyar felsőoktatás végső kivéreztetése, ugyanis fél év múlva v álik kötelezővé az egyetemi jelentkezéshez a középfokú nyelvvizsga. A Jobbik már többször kifejtette álláspontját, hogy kiáll a tanulni vágyó diákok mellett, és ellenzi ezt a törvényt. Ott voltunk akkor, amikor a diákok és a szakmai szervezetek tüntettek a Kossuth téren. Többször szólaltunk fel képviselőtársaimmal a diákok védelmében, valamint a Jobbik ifjúsági tagozata aláírásokat is gyűjtött ez ügyben. Azonban a kormány valami oknál fogva nem akarja meghallgatni se a diákok, se a szakmai szervezetek, se p edig a mi álláspontunkat. Számos alkalommal hangsúlyoztuk már, hogy a Jobbik egyetért azzal, hogy a felsőoktatásba való bekerülés megkövetel egy bizonyos tudásszintet, aminek a nyelvismeretben is meg kell nyilvánulnia, azonban értsék meg, hogy ilyen követe lmények állítása előtt elengedhetetlen lett volna a kellő felkészítés biztosítása. Csak egy példa: pontosan 4500 tanár hiányzik a közoktatásból, ezért előfordul, hogy teljesen más szakos, de középfokú nyelvvizsgával rendelkező pedagógusok tanítanak nyelvet (Dr. Rétvári Bence: Ezt honnan tudod?) , amit mi teljesen elfogadhatatlannak tartunk. A kormány nem teljesítette ezt a feladatát, ugyanakkor elvárják a diákoktól a nyelvvizsga meglétét. Tudjuk jól, hogy a vá lasz minderre mindig az, hogy már több éve bejelentették ezt a felvételi változást, de arról már kevesebb szó esik, hogy a kormány ezekben az években érdemlegesen nem segítette a közoktatást és abban a nyelvoktatás helyzetét. A kormányzati kommunikáció min dig hangoztatja a középiskolai cserediákprogramot és a nyelvi diákhitelt. Ugyanakkor nézzük meg, hogy ezek mikor lépnek hatályba, mikor kezdik el kihirdetni: a nyelvi csereprogramok 2020tól indulnak el, miközben a felvételi eljáráshoz kötött nyelvvizsga i s ekkor indul el. A nyelvi diákhitelt is csak most léptették életbe. Így felmerül a kérdés, hogy hol volt eddig a kormány. Miért kell az utolsó pillanatban lépni, amikor tudjuk jól, hogy a nyelvtanulás nem történik egyik percről a másikra, és nem is olyan dolog, amit egy kéthetes külföldi úton el lehet sajátítani. A számok jól mutatják, hogy a kormány mennyire cserben hagyta a magyar fiatalokat, hiszen ha megnézzük az elmúlt évek statisztikáit, akkor például a pedagógiai és egészségtudományi képzésekre jele ntkezők többségében nem rendelkeznek nyelvvizsgával. Tehát olyan területekről zárná ki a fiatalokat a kormány, ahol most is hatalmas hiány van szakemberekből. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormánynak mindenekelőtt a feltételeket kell biztosítania; utá na beszélhetünk arról, hogy milyen követelményeket állítsunk a diákok elé. Ezért kérdezem, várhatóe, hogy a kormány visszavonja, vagy éppen elhalasztja a nyelvvizsgáról szóló rendeletet. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik, szórványos taps az LMP padsor aiból.)
