Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 11. hétfő - 92. szám - Napirenden kívüli felszólalók bejelentése - Kérdések - Nunkovics Tibor (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszterének - „Ma már nem az olcsó hazai munkaerőre építik a gazdaságot, hanem az olcsó ukránra?” címmel - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
740 Rátérve a kérdésre, államtitkár úr, Orbán Viktor nem is olyan rég még azt mondta, hogy azért éri meg Magyarországon bef ektetni az arab országoknak, merthogy itt olcsó a munkaerő, minőségi a munkaerő, de megfelelően rugalmas a munka törvénykönyve. Ez az utolsó kijelentés azért igencsak frissítésre kellene hogy szoruljon, illetve fel kéne frissíteni, ugyanis ezt az emberek m ár rabszolgatörvény néven ismerik, ők keresztelték el erre a névre. Indokolatlan egyre inkább a magyar munkavállaló kifejezés is, hiszen a KSH legfrissebb adatai szerint özönlik Magyarországra az Unión kívüli keleti munkaerő. Hogy csak két példát mondjak e bből az adathalmazból: 44 ezer regisztrált munkavállaló érkezett Magyarországra csak Ukrajnából az elmúlt években, és itt fontos, kihangsúlyozom, hogy a regisztráltakról van szó, valószínű, legalább még egyszer ennyi embert tesz ki azoknak a száma, akik ne m is regisztráltak, tehát feketén dolgoznak Magyarországon. 2017hez képest pedig háromszorosára nőtt a keleti munkaerő létszáma Magyarországon. Azt is olvashattuk az önök plakátjain, hogy ha Magyarországra jön valaki, akkor nem veheti el a magyarok munkáj át. Ehhez képest a gyakorlatban az ukránok már sajnos ezt is megteszik, és hangsúlyozom, az ukránokról beszélek, nem a kárpátaljai magyarokról. Még egy nagyon beszédes adat: önök, a kormány március 31ig hirdetett meg egy programot, amelynek keretében az ö nkormányzatok pályázhattak munkásszállóépítésre. Ennek a keretösszege tízmilliárd forint volt végül, tehát hangsúlyozom, önök tízmilliárd forintot költöttek arra, hogy a keleti munkaerőnek építsenek munkásszállókat, ahelyett, hogy a magyar fiataloknak épí tenének bérlakásokat. Kérdezem tehát a tisztelt államtitkár urat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , értem én, hogy a keletről érkezők a boldogulást keresik, de a magyar fiatalok is ugyanezért mennek el. Önök szerint milyen h atással lesznek az ukrán munkavállalók az alacsony bérükkel a jelenlegi magyarországi bérekre? Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelettel fölhívom a figyelmüket a házszabály biztosította időkeret betartására. A kérdés megválas zolásával a miniszterelnök úr a témáért feladat- és hatáskörrel rendelkező Varga Mihály pénzügyminisztert bízta meg, a miniszter úr felkérésére Bodó Sándor államtitkár úr válaszol. Parancsoljon! (12.20) BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszö nöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Továbbra is csak sajnálkozásomat tudom kifejezni, hogy az ország egyik legfontosabb gazdasági törvényét, a munka törvénykönyvét ön továbbra is ilyen szavakkal illeti, illetve itt, a Parlament falai között is így nevezi. Természetesen az alapprobléma ettől még nagyobb a hozzászólását tekintve, hiszen azokat a tartós és kiszámítható folyamatokat egyszerűen nem veszi tudomásul, amelyek a magyar munkaerőpiacot jellemzik. Én értem, hogy politikai szempon tból ki kíván ragadni egyegy gondolatot, és arra épít valamiféle elvrendszert, de ez a valósággal köszönőviszonyban sincs. A magyar munkaerőpiacon a jelenlegi időszakban egyértelműen az tapasztalható, hogy munkaerőkereslet van, folyamatosan emelkednek a bérek; és az is látható, hogy Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy a munkaerőpiacon magyar munkásokkal oldja meg a munkaerőhiányt. Természetesen, mivel egy összevont rendszerben élünk, láthatóan ezt a munkaerőhiányt nem lehet esetenként csak magy ar munkavállalóval betölteni, ezért aztán valóban előfordul, de szabályozott körülmények között, egy szabályozott, elfogadott kvóta alapján, hogy külföldi munkavállalók is hozzájárulnak a magyar gazdasági sikerekhez. De hangsúlyozom, elsőként, kiemelten ha zai munkaerő felkutatása, aktivizálása, illetve a családtámogatási rendszer által segítése a leglényegesebb és az elsődleges szempont. Természetesen szükség lehet munkaerőpiaci mobilitás segítésére, munkásszállás építésére. Ez egyébként nemcsak NyugatMagy arországon,
