Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 6. szerda - 91. szám - Az ülésnap megnyitása - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2018. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
680 A 2014. évben a bölcsődék száma 736, a gyermekek és gyermekétkeztetésben részt vevők száma 37,3 ezer fő, amelynek 30 százaléka kedvezményben részesülő volt.” Most itt nem fogom felsorolni, hogy hogyan növekedett . Mindenki tudja, aki a parlamentben ül, hogy hogyan növekedett a kedvezményes étkeztetésben részt vevők száma az utóbbi években. És itt utána kifejtik, hogy ugyebár azt megjegyzem, hogy a szociális gyermekétkeztetést a szocialista kormány vezette be, mert önök, amikor itt a parlamentben vitatkozunk, folyamatosan elfelejtik mondani. Ez olyan, mintha a Fidesz találta volna ki, és közben arról elfelejtenek beszélni, hogy a szociálisan rászoruló gyerekeknek az étkeztetést, majd a nyári szünidei étkeztetést mi vezettük be, és helyesen utána önök ezt folytatták. És akkor felsorolják utána, hogy az évek alatt hogyan nőtt 2014től 52,2 milliárd forintról 71,7 milliárd forintra ennek az étkeztetésnek az összege. Lényegében azért rendelték el ezt a vizsgálatot, mert meg kellett nézni, hogy hogyan hasznosítják az önkormányzatok ezt a költségvetési forrást. A szünidei gyermekétkeztetésre jogosultak nyilvántartásával kapcsolatban az alábbiakat állapították meg. „A jogosult hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és a r endszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére a Gyvt. alapján az önkormányzatoknak a szünidei gyermekétkeztetést ingyenesen biztosítani kell. (12.10) A nyilvántartás vezetésének elmulasztása, illetve a nem szabályszerű vezetése követ keztében nem volt igazolható, hogy a szünidei gyermekétkeztetésre ingyenesen jogosultak szülei valamennyien megkapták az igénybevételt lehetővé tevő tájékoztatást, illetve hogy az ingyenes gyermekétkeztetést igénybe vevők megfeleltek az ellátáshoz való jog osultság feltételeinek, továbbá az előírt nyilvántartásokkal nem rendelkező önkormányzatok nem tudtak szabályszerűen eleget tenni a Gyvt. 137. § (1) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettségüknek.” Ez arról szól - és többször megemlítik az elemzé sben , amit én személy szerint is többször kifogásoltam, amikor módosították a törvény szövegét, hogy ki a rászorult, és hogyan veheti igénybe a szünidei étkeztetést a gyermek. Beletettek egy fél mondatot - és a mai napig nem sikerült ezt a fél mondatot k ivenni - úgy, hogy a minisztérium tudja, hogy hány rászorult gyermek van adott évben, akik a szünidei étkeztetést meg kellene hogy kapják. Nagyon érdekes számokkal szembesülünk - én folyamatosan levelezek a minisztériummal : körülbelül hatmilliárd forinto t terveznek be a szünidei étkeztetésre a 71 milliárd forinton belül, de a kikért adatok alapján folyamatosan körülbelül a felét tudják csak igénybe venni, azért, mert szünetenként körülbelül százezer gyermek nem kapja meg ezt a fajta szolgáltatást azért, m ert nincs megfelelő tájékoztatás. Önök is leírják, mi meg már több éve elmondjuk, hogy az önkormányzatok tudják, a gyermekjóléti szolgálatok tudják, sőt maga a miniszter is elismerte számszakilag, számszerűen, hogy hány gyermeknek - több mint kétszázezer g yermeknek - kellene megkapnia minden szünetben ezt az ellátást, de azért nem kapják meg, mert nem kéri a szülő. Ennek több oka van, hogy miért nem kéri, leírják önök is, hogy megfelelően azt a fajta tájékoztatást a jegyzőtől és az intézménytől nem kapják m eg, hogy ők erre a juttatásra jogosultak. S van még egy másik oka, ez meg ugyebár civil szervezetek és a Tudományos Akadémia elemzéséből derült ki, meg mi magunk is tudjuk, hogy sok esetben azért nem kérik, mert szégyellik azt, hogy ők rászorultsági alapon ezt a szolgáltatást igénybe kellene hogy vegyék. Van egy olyan, hogy az önkormányzatok mint a feladat ellátására kötelezettek biztosították a gyermekétkeztetést, azonban a gyermekétkeztetés működésének felügyeletéről megfelelő módon nem gondoskodtak. Az ö nkormányzatok mint a feladat ellátására kötelezettek biztosították a gyermekétkeztetést, azonban a feladatellátás felügyeletével kapcsolatos tevékenységet nem megfelelően végezték. A városi és községi önkormányzatok nem helyénvalóan jártak el, mivel saját hatáskörükben nem értékelték a gyermekétkeztetés igénybe vevőinek elégedettségét az étkeztetés színvonalával és minőségével kapcsolatban. Nagyon sok hibát leír ez a jelentés a közbeszerzésekkel kapcsolatban, de nekem ez az egy mondat, ami nagyon fontos, ho gy az önkormányzatok azt a fajta ellenőrzési feladatukat nem
