Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 6. szerda - 91. szám - Az ülésnap megnyitása - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2018. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke
644 törvényi előírás szerint meghatározott módon - így kétévente ellenőrzi azon pártok gazdálkodásának a törvényes ségét, amelyek a központi költségvetésből támogatást kapnak. 1990 óta számos kritika érte is a magyarországi kampányfinanszírozást, valamint az ehhez kapcsolódó számvevőszéki ellenőrzéseket. Az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja, a GRECO 2010be n a Magyarországról szóló jelentésében arra tett javaslatot, hogy az Állami Számvevőszék a politikai finanszírozás területén gyakoribb, kezdeményezőbb és gyorsabb ellenőrzést végezzen, beleértve a megelőző intézkedéseket és a pénzügyi szabálytalanságok nag yobb mértékű feltárását is. A GRECO 2010es jelentésében azt is javasolta, hogy Magyarország vizsgálja felül a politikai finanszírozási szabályok megsértésének akkori szankcióit, a szankciók legyenek hatékonyak, arányosak és visszatartó hatásúak. E felveté sekből, illetve a Számvevőszék korábbi ellenőrzési tapasztalataiból is kiindulva a magyar Országgyűlés - önök - 2013ban új törvényt alkotott a választási eljárásról, valamint a kampányköltségek átláthatóvá tételéről, amely a korábbi lehetőségekhez képest jól körülhatárolható ellenőrzési feladatokat fogalmazott meg az Állami Számvevőszék számára. A törvénymódosításokkal, illetve a megújult magyarországi ellenőrzési gyakorlattal kapcsolatban a GRECO is elismerő véleményt fogalmazott meg, amikor a Magyarorszá gról szóló jelentésében megállapította, idézem: „Az Állami Számvevőszék figyelemre méltó előrelépést ért el a kampánypénzek és pártok ellenőrzése területén.” Összességében a választási eljárásról és a kampányfinanszírozásról szóló új szabályozások, a bevez etett ellenőrzési szintek és eszközök a korábbinál nagyobb mértékben támogatták, hogy az állampolgárok, de maguk a pártok tagjai, illetve a beszámoltatásra jogosult párttestületeik - a Számvevőszék ellenőrzésein keresztül is - objektív tájékoztatást kapjan ak a választási kampányra fordított adóforintok felhasználásáról. A 2014től hatályos új választási eljárásra vonatkozó jogszabály alapján választási kampányidőszakban politikai hirdetést csak azok a sajtóterméknek minősülő, hatósági nyilvántartásban szere plő orgánumok tehetnek közzé, amelyek hirdetési árjegyzéküket megadott napon belül előzőleg megküldték az Állami Számvevőszéknek. A sajtóorgánumoknak az országgyűlési választás szavazásának napját követően a kampányidőszakban közzétett politikai hirdetések ről is tájékoztatást kellett adniuk az ÁSZ részére az önök döntésének megfelelően. Ezen szabályozásnak köszönhetően átláthatóbbá vált a médiapiac. Azt azonban fontos tudni, hogy ez az előírás csak a médiatörvényben nevesített sajtótermékekre terjed ki, és számos, választói akaratot befolyásoló eszközre, így például a közösségi médiafelületekre nem vonatkozik ez a kötelem. A párttörvény elfogadása óta szabályozza a pártok törvényellenes gazdálkodásának következményeit is. Az elmúlt években a GRECO ajánlásaiv al összhangban ugyan a feltételek szigorodtak, azonban továbbra is a törvény határozza meg azokat a szankciókat, amelyek a pártoknak nem a törvényeknek megfelelő gazdálkodásához, a tiltott támogatás elfogadásához kapcsolódnak. Miért lényeges ez? Mert amenn yiben egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor nem biztosított a finanszírozásának az átláthatósága, a jogszabállyal ellentétes pénzügyi előnyhöz juthat, valamint a tiltott támogatás elfogadása korrupciós veszélyt jelent. Tehát nem az ÁSZ szab ki büntet ést vagy bírságot, mivel az ÁSZ nem hatóság, nem rendelkezik szankcionálási jogkörrel. Jogosítványai arra terjednek ki, hogy a párttörvény rendelkezései szerint, amennyiben a párt tiltott támogatást fogadott el, akkor megállapítsa annak az értékét. A megál lapított tiltott támogatás jogkövetkezményeit nem az ÁSZ, hanem a vonatkozó törvényi előírások határozzák meg, mérlegelési lehetőséget nem adva az ÁSZnak, annak érvényesítése pedig a törvényben meghatározott hatóság kizárólagos jogköre. A pártok ellenőrzé se során az Állami Számvevőszék - mint jogalkalmazó - a jogállam védelme érdekében, a törvényi előírások betartása érdekében és azokat betartva jár el. A vonatkozó törvények keretei között az ÁSZ minden párt számára ugyanazt a törvények szerinti eljárást b iztosítja. Pontosan ez az, ami garantálja a jogállami kereteket, illetve a demokratikus normáknak való megfelelést.
