Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 5. kedd - 90. szám - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GELENCSÉR ATTILA (Fidesz):
630 hogy ezzel mi beismertük, hogy eddig nem volt jó. Tehát ez a „ van sapka, nincs sapka” esete, ez egy kicsit hitelteleníti szerintem a kritikákat. És a „miért éppen most?” kérdésére hadd válaszoljak, bár szerintem itt már nagyon sokszor elhangzott, de a magam nagyon egyszerű módján. Megállapodtunk abban, hogy itt, ezen a területen a munkaerőpiac determinál, ebben konszenzus van a kormány és az ellenzék között. A munkaerőpiac határozza meg, hogy egyébként mit akarunk csinálni. Ugye, nem gondolják komolyan, hogy az elmúlt kilenc esztendőben nem változott a munkaerőpiac?! Drámai változáson ment keresztül a munkaerőpiac (Dr. Vinnai Győző: Nőtt a foglalkoztatottság!), ennek következtében hozzá kell nyúlni a rendszerhez. Tehát a dolognak szerintem ez a logikája (Dr. Vinnai Győző: Nőtt a foglalkoztatottság 50 százalé kkal!) , és ezen nem tudom pontosan, hogy mit nem lehet érteni, de hátha ezzel a reagálással valamit segítettem a megértésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint tudjuk, a kormány kiemelt célja a magyar gazdaság teljesítményének megőrzése és a teljes foglalkoz tatottság elérése. Ennek érdekében számos célzott intézkedés került bevezetésre az elmúlt években. A gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezője azonban a megfelelően képzett, minőségi munkaerő. A szakképzési rendszer megújítása éppen ezért kulcsfonto sságú. A gazdasági növekedés fenntartása mellett a makrogazdasági tényezők is szükségessé teszik a szakképzés átalakítását. Az elmúlt években a gazdasági növekedés folyamatos volt Magyarországon, a munkanélküliség, ahogy ezt említettük, felére csökkent, a foglalkoztatottság jelentősen nőtt, mindez a reálbérek emelkedésével párhuzamosan zajlott. A munkaerőpiacot ma már a kereslet és nem a kínálat jellemzi. A gazdaság folyamatos működése számára nélkülözhetetlen a szakképzett munkaerő, amelyből a további fejl ődést, illetve a növekedést gátló hiány alakult ki. A gazdaság, a technológia és a munkaerőpiac gyors változásai azonban folyamatosan újabb feladatok, kihívások elé állítják a szakképzést és a felnőttképzést, így hatékony, a felmerülő kérdések kezelésére r övid és hosszú távon is alkalmas intézkedések megtételét követelik meg. A technológiai fejlődésből fakadóan főbb kihívások például: az új szakmák megjelenése, amelyekre a jövő szakembereit, a tanulókat és a már munkavállalóként dolgozókat is fel kell készí teni. Az új technológiák megjelenésével át, illetve felértékelődik az emberi tényezők szerepe is, olyan készségek elsajátítására van és lesz szükség, amelyek jelenleg még nem, vagy csak ritkábban jelennek meg elvárásként az egyes munkakörök betöltésénél. Az üres álláshelyek száma megkétszereződött, így minőségi többletmunkaerő biztosítására van szükség. A szakképzés presztízsét magasabb szintre kell emelni, a fiatalok körében ugyanis jelenleg a gimnázium a legnépszerűbb iskolatípus, míg a szakközépiskola a legkevésbé. A végzettség nélküli iskolaelhagyás mértékének további csökkenése problémát jelent. Az életen át tartó tanulás - hallom, hogy örülnek , mindig is támogattuk, lifelong learning, készségszinten van mindenkinél ennek a fontossága, és ennek a né pszerűsítése a felnőttek körében. Az oktatásnak, ezen belül különösen a szakképzésnek és a felnőttképzésnek a munkaerőpiac igényeihez, a gazdaság elvárásaihoz igazodóan kell működnie, szükség esetén változnia, hiszen a szakképzési rendszer alakíthatja ki a vállalatok által elvárt kompetenciákat. Cél, hogy a szakképzési, felnőttképzési rendszer jól működő, bevált elemeinek megtartása mellett olyan új lehetőségek, képzési utak is megvalósulhassanak, amelyek biztosítják a képzési rendszer alkalmazkodóképességé nek növelését. (20.40) A szakképzés azonban jelenleg csak részben tudja kiszolgálni az országos és a területi, valamint ágazati gazdasági igényeket, még úgy is, hogy az utóbbi időben jelentős és sikeresnek bizonyuló lépések történtek, például a Magyar Ke reskedelmi és Iparkamara kezdeményezésével a duális szakképzési rendszer kialakítására. Szakképzési rendszerünk azonban alapvetően nem a munkaerőpiac valós keresletén alapul még mindig, hanem elsősorban - amit képviselőtársam is mondott - kínálati alapú, e z pedig hosszú távon gazdaságunk versenyképességének csökkenéséhez vezetne. A kínálatvezérelt képzési gyakorlatot fel kell váltania a keresletvezérelt szakképzési
