Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 5. kedd - 90. szám - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NUNKOVICS TIBOR (Jobbik): - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
622 jobb minőségű legyen. Erről szól ez a javaslat, ezért határozottan visszautasítom azt a jelzőt, amit képviselő úr itt a törvényjavaslat kapcsán megfo galmazott. Talán még Földi képviselő úr észrevételére reagálnék, a KDNP részéről, ott a közösségi szolgálat kapcsán hangzottak el vélemények. Valóban egy fontos kérdésről van szó, hiszen a társadalmi felelősségvállalás minden fiatal számára különösen jelen tős és fontos. Ezt az észrevételt mindenképpen szükséges megvizsgálnunk. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Schanda Tamás államtitkár úr. Kétperces hozzászólások következnek. Elsőként Nunkovics Tibor képviselő úr, Jobb ik. NUNKOVICS TIBOR (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy kicsit más oldalról szeretném megközelíteni ezt a kérdést, már csak azért is, mert nem vagyok szakember ezen a területen, de azért sok olyan elhangzott, amihez szere tnék mégis hozzászólni. De ahogy Tállai András államtitkár úr mondani szokta: „ne szakmázz”, úgyhogy maradok ezen az úton, és kicsit máshonnan közelítem meg. A szakképzés két részből áll, ha le akarjuk egyszerűsíteni a képletet: áll az oktatókból és áll a diákokból. A kormány, illetve Földi képviselőtársam, aki már sajnos nincs itt (Földi László a jegyzői székben ül.) , azt mondta - ha jól írtam le, akkor szó szerint ezt mondta , hogy betanított munkások helyett értékteremtő munkaerőre van szükség. Hát, jó reggelt kívánok, szerintem ezt már évek óta mondják önöknek elég sok oldalról, nemcsak az ellenzéki pártok képviselői, de a szakma is, önök ennek ellenére mégis betanított munkásokat próbálnak kinevelni a frissen munkába álló fiatalokból. Mi is annak az ol dalán vagyunk, hogy ne betanított munkások kerüljenek ki a munkaerőpiacra, hanem igenis olyan dolgozó emberek, olyan diplomások vagy akár olyan szakik, akikből most konkrétan hiány van ebben az országban, mert sajnos elmentek Németországba vagy Írországba, mert azért a munkáért, amit itthon elvégeztek, és nem napi 8 órában, hanem mondjuk, napi 12 vagy 16 órában, és lehet, hogy hétvégén is dolgoztak maszekban, azért a munkáért kint feleennyi idő alatt háromszor ennyi pénzt kapnak. Tehát elmentek Németországb a, Ausztriába vagy éppen Írországba, Angliába. És sajnos ugyanez vár az oktatókra is, hogyha nem rendezik az ő sorsukat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) És ha most felkínálnak nekik egy olyan lehetőséget - elnézést, akkor gyorsan befejezem , hogy vagy béremelést kapnak, vagy egy olyan rendszerbe kerülnek, ami számukra nem lesz megfelelő, ők is el fogják hagyni ezt az országot. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettő percre Arató Gergely képviselő urat illeti a szó. ARATÓ GERGELY (DK) : Rakjunk rendbe néhány dolgot államtitkár úr felszólalásából! Az első ezek közül az oktatási ráfordításokra vonatkozik. Az a helyzet a KSH által közölt oktatási adatok alapján - ezeket talán elhiszi, elfogadj a ön is hitelesnek, nem mennék bele, hogy ezek milyen módon térnek el a nemzetközi vizsgálatoktól, jóval magasabb adatot mutatnak egyébként a nemzetközi összehasonlításoknál , hogy ezek szerint az adatok szerint a 2002es eredeti költségvetésben szereplő 5 százalék körüli értékben 2005ig, tehát a Gyurcsánykormány hivatalba lépésének első évében volt a maximumon a ráfordítás, 6 százalék körül, de végig, amíg a baloldali és liberális kormányok voltak, addig bőven 5 százalék fölött volt az oktatási ráfordít ása GDP arányában. Még a válság évében, 2010ben is 5,5 százalék volt. Innen kezdve viszont 2011től 2016ig 5 százalék alatt volt ez a ráfordítás. Most önök arra olyan marha büszkék, hogy elérték a 2010es szintet. Ehhez gratulálok, meg örülök, hogy jó ir ányba indultak el, de ezzel a bunkósbottal felesleges hadonászni.
