Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 5. kedd - 90. szám - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HOHN KRISZTINA, az LMP képviselőcsoportja részéről:
613 kizárólagos jogot valamely szakma oktatására, vagy ne kapjon különösen nagy jogosítványokat. Egy szakértő véleménye, szó s zerint idézem: a szakmai jegyzéket 240ről lecsökkentették 176ra. Ennek a következménye, hogy az úgynevezett részszakképesítések megszűntek. Például asztalosszakképzés lesz, ezt megelőzően volt, mondjuk, például bútorasztalos, fajátékkészítő s a többi. Ez ek elsősorban az SNIs diákoknak voltak kedvezőek, hiszen ha elvégeztek egy részszakképesítést, a jobban teljesítők egy magasabb szintre léptek, és elvégezhették azt is. Most ezt négy év alatt csinálhatják meg, de komoly az aggodalom, hogy sokan nem fogják majd bírni ezt az iramot, és esetleg kihullanak a rendszerből. De a szakmai jegyzék még lehet akár jó is, mert nagyon sok OKJs szakma volt rengeteg párhuzamossággal. Probléma ugyanakkor, hogy nem ismerhetők a kerettantervek, tehát az oktatóknak fogalma s incs róla, hogy mennyire reális elvárásokat támasztanak egyegy szakma ismeretanyagát illetően, hiszen olyan szakmák vannak, amelyekhez az oktatókat is képezni kellene. Például adott intézményben lesz olyan képzés, ahol komplett szakmai tárgyakat kellene t anítani angolul. Ezt kik fogják csinálni? Az angoltanárok, akiknek, mondjuk, fogalmuk sincs a szakmáról, vagy a szakmások, akik meg nem annyira perfektek az angolban? A tanítási év azokon az évfolyamokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik, ötnapos ta nítási hétből áll, a szombat, a vasárnap és a munkaszüneti pedig tanítás nélküli pihenőnap. Ez a munka törvénykönyve rendelkezéseivel nincs összhangban, a munkaszüneti nap a munka törvénykönyvében részben elkülönül a pihenőnapoktól. A szombat, a vasárnap é s a munkaszüneti nap pedig tanítás nélküli pihenőnap. Ezt nem nagyon lehet azért olyan könnyen értelmezni, mert összemossa a pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A szakképző intézmény alkalmazottja munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll. Igen, ez is egy nagy probléma, mert a jogszabályban minden szakképző intézményben tanító személyre vonatkozna ez. A másik elfogadhatatlan elem, hogy a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatást sem korlátozná a törvény. (19.20) A szakképző intézmény alkalmaz ottja a munkaszerződésben meghatározott mértékű munkabérre jogosult. A munkabért úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a hasonló munkakört betöltők által elérhető havi jövedelemhez. A törvény semmiféle automatizmust nem tartalmaz a munkabér növekedésér e vonatkozóan, emellett nyilvánvaló, hogy az összes érintett kedvezőtlen béralkupozícióba kerül. A törvény kedvezményként tünteti fel, hogy a szakképző intézmény alkalmazottjának minden naptári évben 20 munkanap pótszabadság jár. Eddig 25 volt, most ez cs ökken, de mégis úgy tűnik, mintha ez valami különlegesen jó dolog lenne. A törvény előírja, hogy az oktató négyévenként legalább 60 óra továbbképzésben vegyen részt, tehát az eddig hét évre előírt 120 óra kötelező továbbképzés négyévenkénti legalább 60 órá ra módosul majd. A minősítési rendszer helyébe az igazgató által történő háromévenkénti értékelés lépne, erről azonban a végrehajtási rendelet nem ismerete miatt még keveset lehet tudni. Szerintünk ezek helyett a pedagógusminősítési rendszer egészét kellen e átalakítani. A szakképzési munkaszerződés megszüntethető közös megegyezéssel a közös megegyezésben megjelölt nappal, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással. Ezeknek alapján egyértelmű, hogy a Kjt.ben foglalt felmentési időnél lényegesen keveseb bel számolhatunk. Ezáltal az érintettek az annak felére járó távolléti díjtól is elesnek, amikor a közalkalmazott mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A főigazgató vagy annak helyettese, a kancellár, valamint a gazdasági vezető, vagy a szakképzési c entrummal munkaviszonyban álló, a szakképzési centrum más, nem oktató munkakörben foglalkoztatott munkavállalója a szakképzési centrummal munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll. Szerintünk ez elfogadhatatlan rendelkezés, mert a munkaviszonyban, i lletve megbízási szerződéssel foglalkoztatás indokolatlan. A munkaviszony sokkal nagyobb kiszolgáltatottságot eredményez, mint a közalkalmazotti jogviszony, ahogy ezt már korábban többen is elmondták.
