Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 5. kedd - 90. szám - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár
596 Elsőként megadom a szót Bódis József úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. BÓDIS JÓZSEF innovációs és tec hnológiai minisztériumi államtitkár , a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A kormány kiemelt feladatának tekinti a tudásalapú gazdaság megteremtését, Magyarország versenyképességének javít ását. A fenntartható gazdasági növekedés egyik alapvető feltétele a képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodni képes munkaerő. A magyar gazdaság európai szinten is kimagaslóan teljesít, 5 százalékot meghaladó mértékben erősödött. Ma több mint 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, az aktív munkavállalók száma 2010óta 811 ezerrel nőtt. A foglalkoztatottsági ráta minden eddiginél magasabbra, 70 százalék fölé emelkedett. Az álláskeresők száma 160 ezer főre csökkent, a 3,5 s zázalékos munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Az adatok is jól mutatják, hogy a gazdaság tartós növekedési pályán van. Ez egyben azt is jelenti, hogy rendkívül nagy szükség van a szakképzett munkaerőre, ezért a kormány a gazda ság folyamatos és lendületes növekedését szem előtt tartva kiemelt figyelmet fordít a szakképzésre is. Arra törekszünk, hogy minél több fiatal szerezzen szakmát, képesítést. Ennek érdekében újabb lépéseket teszünk a szakképzés megerősítésére. A hatályos sz akképzési törvény megújítása, a 2011 óta eltelt évek során a kormány jelentős eredményeket ért el a szakképzési rendszer fejlesztésében. Így többek között megtörtént a szakképesítések gazdasági céloknak megfelelő újragondolása, bővültek a szakképzéshez val ó hozzáférés lehetőségei, a második szakképesítést is ingyenesen megszerezhetővé tettük, kiterjesztettük a felnőttoktatást és a vállalati szintű, helyszínű duális képzési rendszert. A gazdaság fejlődése és a társadalom változásai azonban újabb és újabb kih ívásokat támasztanak, amelyekre a versenyképesség megőrzése érdekében megfelelő válaszokat kell adnunk. Ezért a képzési rendszert soha nem lehet befejezettnek tekinteni, mert annak folyamatos, a kor és a gazdaság igényeihez igazított fejlesztésével biztosí tható, hogy megfelelő létszámban álljanak rendelkezésre a magas szintű szaktudással és kulcskompetenciákkal rendelkező szakemberek. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat egy hosszú fejlesztési folyamat végeredménye, egy új dimenziókat n yitó, átgondolt és megerősített szakképzési rendszer kiindulópontja. A kormány fontos és előrelátó döntése volt a Szakképzés 4.0 stratégia elfogadása, amely a benyújtott törvényjavaslat fontos alapja. A Szakképzés 4.0 stratégiát osztrák mintára piaci szere plőkkel közösen alakítottuk ki. A stratégiai cél, hogy kiválóan képzett és a szakmájukat szerető, megbecsülő fiatalok lépjenek ki a munkaerőpiacra, és tudásukkal erősítsék a magyar vállalatok gazdasági szerepét. A jól végzett munka stabil és kiszámítható m egélhetést, tisztességes béreket biztosít, hozzájárul Magyarország gazdaságának további erősödéséhez, a versenyképesség növekedéséhez. A stratégiában meghatározott intézkedések célja, hogy modern eszközökkel és korszerű technológiával felszerelt, vonzó kép zési környezetben, naprakész tudású oktatók segítségével versenyképes, a gazdaság által elvárt tudást biztosítsunk a szakképzésben tanulók számára. A Szakképzés 4.0 stratégiára épülő szakképzési törvényjavaslat a keretjellegű szabályozás elvét követi, tere t enged a jelenlegi szakképzési rendszer jól működő elemeinek továbbfejlesztéséhez, miközben megteremti egy új struktúrájú, rugalmas és dinamikus rendszer alapjait és kereteit is. A javaslat a köznevelés rendszerétől elkülönült, önállóan működő, a gazdaság i változásokhoz jobban igazodni tudó, rugalmasabb szakképzési rendszer megalapozását biztosítja. A törvényjavaslat rendelkezései egyformán érintik a szakképző intézményeket, a szakképzésben közreműködő gazdálkodó és egyéb szervezeteket, a gyakorlati képzés i rendszert felügyelő gazdasági kamarákat, a tanulókat és az oktatókat.
