Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 5. kedd - 90. szám - Egyes energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
594 pszichológiai teszt van, amikor egy képet nézni kell, és egyszer látunk benne v alamit, és aztán ha sokáig nézzük, valami egészen mást látunk ugyanabban a képben, vagy ha két ember nézi ugyanazt az ábrát, akkor két, valami nagyon különböző dolgot lát benne. Ahogyan ö n ismertette azt, hogy milyen Magyarország klímateljesítménye, és mit tesz a magyar kormány és a magyar vállalkozások, a magyar emberek, az önkormányzatok a klímavédelem érdekében, szöges ellentétben látjuk azt a teljesítményt a kormány részéről, amit ön l efestett. Hogyan látjuk ugyanazt a teljesítményt magyar oldalról? Úgy látjuk, hogy 1990hez, a rendszerváltáshoz képest Magyarországon 32 százalékkal csökkent az üvegházgázkibocsátás. Európai összehasonlításban ez bőven az első egyharmadban van benne. Dán iával vagyunk holtversenyben a 9. helyért ezen a ranglistán. Azt is el kell mondani, hogyha a villamosenergiatermelésünket nézzük, ön ostorozta, hogy kevés a megújulóenergiafelhasználásunk. Ki kell jelenteni, hogy a magyar villamosenergiatermelés, ami e gyébként kulcsa annak, hogy egy elektromobilitási programot hitelesen megcsináljunk, hiszen ha szennyező a villamosenergiaszektorunk, akkor nem érdemes elektromobilitást csinálni klímavédelem okán, tehát a villamosenergiaszektorunk termelésének 60 százal éka karbonsemleges ma Magyarországon. Ennek 50 százalékát a Paksi Atomerőmű, 10 százalékát a megújulóenergiafelhasználás adja. Nagyon nehéz úgy előrehaladni egy teljes dekarbonizált jövőkép irányába, hogy egyébként elvetjük a nukleárisenergiatermelést, é s azt mondjuk, hogy egyébként csináljunk elektromobilitást egy szennyező villamosenergiatermelés bázisán. Az ugyanis nem fog elvezetni ahhoz a jövőképhez. Úgy látjuk, hogy minden technológiai opcióra szükség van ahhoz, hogy egy klímasemlegességet közelítő jövőkép felé elmozduljunk, és azt is egyébként hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak csökkentési százalékban, de egy főre jutó üvegházgázkibocsátásban is bővenbővenbőven, harmadával az európai átlag alatt vagyunk. Tehát nagyon furcsa ez, hogy ezt a klím ateljesítményt ki hogyan értékeli. Mi úgy látjuk, hogy a magyar közösség óriási erőfeszítést tett 1990 óta, hogy ezt a 32 százalékot produkálni tudja olyan országokkal szemben, akik egyébként nagyon klímabarát állásponton vannak, de ’90 óta egyetlen tonna széndioxidkibocsátást sem csökkentettek, mint Portugália, Spanyolország, Ausztria, Írország; ilyen országok. És teljes mellszélességgel követelik a 2050es klímasemlegességet, csak éppen még sehol nem tartanak ennek a végrehajtásában, ellentétben Magyaro rszággal. Azt gondolom tehát, hogy jobban kéne értékelni azt a nagyon összetett és nagyon - hogy is mondjam csak? - jelentős erőfeszítést, amit még egyszer mondom, nem a magyar kormány tett annak érdekében, hogy ez megvalósuljon, hanem a vállalkozások, az önkormányzatok, az egyének, azok a lakosok, akik leszigetelik a lakásaikat, akik erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy energiát takarítsanak meg, napelemet szereljenek a házuk tetejére, hogy ezeket az eredményeket tudjuk Magyarországon produkálni. Nyi lván kormányzati oldalról mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez meglegyen. Az egy furcsa dolog, hogy pont önök kritizálják azt, hogy a bioüzemanyagbekeverési részarányt megemeljük a megújulóenergiacélok teljesítése érdekében, hiszen különösen a köz lekedés területén aztán nagyon kevés lehetőség van arra, hogy az üvegházgázkibocsátások csökkentése felé elinduljunk, mert lehetne azt mondani, hogy akkor használjunk másodikgenerációs bioüzemanyagokat, csak azok még nem léteznek. Azok még csak a kísérlet i laboratóriumokban vannak. Ami rendelkezésünkre áll, az a tiltás, mondják meg, mit tiltsunk be, hogyan ne közlekedjenek az emberek; lehet csinálni elsőgenerációs bioüzemanyagbekeverést és lehet elektromobilitást, de csak akkor, ha dekarbonizáljuk az áram szektorunkat. Azt meg csak akkor, ha az atomerőművet meg a nukleáris energiát is felhasználjuk.
