Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 21. hétfő - 85. szám - Burány Sándor (Párbeszéd) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Miért támogat a kormány egy háborút egy nemzeti kisebbség ellen, amelynek ráadásul keresztény civil családok esnek áldozatul?” címmel - ELNÖK: - VARGHA TAMÁS, külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
53 Miniszter úrtól, pontosabban államtitkár úrtól ezért a következőt szeretném megkérdezni. Magyarország, amelynek hárommilliós etnikai kisebbsége él a határain kívül, hogy gondolja, hogy odaállhat egy fegyveres etnikai tisztogatás mellé? Másodszor: miért támogat a magyar kormány egy olyan kormányt, amely keresztényeket bombáz? Hogy gondolják így a keresztények védelmét? Tisztelett el várom válaszát. (Taps az MSZP, a DK és a Párbeszéd soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Vargha Tamás államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. VARGHA TAMÁS, külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Kösz önöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kérdésre válaszolva, amely már a címadásában is rosszindulatot és elfogultságot tükröz, szeretném határozottan leszögezni, hogy Magyarország Kormánya nem támogat semmilyen nemzeti kisebbség ellen folytatott h áborút, úgy a keresztény közösségek ellenit sem. Ez a hivatkozott hadművelet nem a kurd nép ellen irányul. Szeretném emlékeztetni képviselő urat, hogy Törökország a kétezres években jelentős jogkiterjesztést hajtott végre a kurd kisebbség javára, amit az E urópai Unió is elismert, és Ankara kiváló kapcsolatokat ápol az iraki kurd regionális kormányzattal is, amelynek vezetőivel rendszeresek az egyeztetések, tehát a kurdellenességről nem beszélhetünk. Ez a hadművelet egy olyan szervezet ellen irányul, a marxi sta Kurdisztáni Munkáspárt ellen, amely 1984 óta folytat fegyveres harcot, és követ el terrorcselekményeket törökök és kurdok ellen is, és amelyet hivatalosan a terrorszervezetek listájára vett az Európai Unió. Ennek a konfliktusnak immár 40 ezer halottja van. Így biztonsági szempontból, azt gondolom, hogy érthető, ha Törökország az egyszerű török embereket szeretné megvédeni a terrorizmus veszélyétől. Így most erre katonai úton nyílt lehetőség. Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország külpolitikája a kölcsönös tiszteleten nyugszik, és ahogy elvárjuk más országtól, hogy felelősen dönthessünk nemzetünk biztonsága ügyében, ugyanezt a tiszteletet megadjuk más országoknak is. Információink szerint a török hadsereg a legnagyobb körültekintéssel járt el ennek a hadműve letnek a végrehajtása során. (Gréczy Zsolt: Az összes többi tagállam az ellenkezőjét mondja annak, amit te!) És ami a térségbeli keresztények sorsát illeti, ismerjük azoknak az amerikai szervezeteknek a nyilatkozatait, amelyek szerint a török hadsereg beav atkozása veszélybe sodorja a térségben élő keresztényeket. (Arató Gergely: …te is a gyerekgyilkosokat véded? Szégyelld magad!) (16.30) De idézzünk fel olyan véleményeket is, amelyeket azok fogalmaztak meg, akik ott élnek, és nem messziről próbálják meg é rtelmezni a kialakult helyzetet. A szír keresztényeket tömörítő Arámi Világtanács nyilatkozatban kérte a nemzetközi sajtót, hogy ne adjanak teret a félrevezető híreknek, ezzel együtt elítélték a marxista kurd milíciák vallási elnyomó intézkedéseit. Ugyaníg y az Iraki Keresztények Szövetsége szintén támogatta a biztonsági műveleteket, és - idézem - „a marxista terroristák keresztényeket elnyomó gyakorlatát” ítélte el. A konstantinápolyi örmény pátriárka szintén támogatásáról biztosította a török hadsereg szír iai terrorellenes műveleteit. Tisztelt Képviselő Úr! A jelek szerint ön pápább kíván lenni a pápánál, és a helyben élő keresztényeknél is okosabb akar lenni. Kérem, adja meg nekik azt a tiszteletet, hogy ők maguk formálhassanak véleményt a saját sorsukról. Törökország fontos NATOszövetségesünk, az ország jelentős hozzájárulást nyújt biztonságunkhoz terrorellenes fellépése révén is. Jelentős szerepet vállal a menekültek befogadásában és ellátásában, amellyel Európa érdekeit is szolgálja. És ahogy ma azt a m iniszterelnök úr is megfogalmazta a mai napon: ha Törökország megnyitná kapuit a szír menekültek előtt, és ők Európa felé indulnának el, akkor ismét nőne az a migrációs nyomás, amire emlékszünk 2015ből, sőt talán még erősebb lenne. Ezért az a javaslatunk, ahogy azt a miniszterelnök úr is elmondta, hogy azt támogassuk, hogy a szír menekültek Szíriában telepedjenek
