Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 4. hétfő - 89. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
474 Vidéken is és a fővárosban is a forr adalom győzelme érdekében kisebb csapatok komolyabb ellenállást alakítottak ki, megpróbálták védeni a magyar forradalmat. A jugoszláv nagykövet, aki reggel még Nagy Imrének, a kormány tagjainak menedékjogát ígérte, közölte Nagy Imrével, hogy el kell ismern ie a Kádárkormányt. Ezt természetesen elutasították. A nap legcinikusabb eseménye az volt, hogy a szovjet kormány, miután hadseregével szétverte a magyar szabadságharcot, az angol és a francia kormánynál tiltakozott az egyiptomi városok bombázása ellen. A z 1849es szabadságharc során az orosz cári hadsereg verte le a magyar nemzet szabadságharcát, majd 107 évvel később a szovjet kommunista hadsereg tankjaival taposta el a magyar nép szabadságharcát a kommunista diktatúrával szemben. Mindegy, hogy az orosz nép milyen hatalom árnyékában élte világát, de Magyarország történelmében csak tragédiát okozott. Nekünk, a magyar népnek nincsenek olyan szövetségeseink a világon, akik megvédenek bennünket más hatalmak beavatkozásától. Tudomásul kell vennünk, csak magunk ra számíthatunk, nekünk a magyar népnek kell évszázadról évszázadra megmaradásunk érdekében a szabadságunkat megteremteni. Hiába hiszünk akár Nyugatban, akár Keletben, reményt látó politikusaink ezt teszik, de reményeim szerint a jövő nemzedék nem a határo n túl, hanem a hazánk határain belül találja meg az erőt a valódi szabadsághoz, a valódi függetlenséghez és egy igazságosabb Magyarország megteremtéséhez. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.) (21.20) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Ors zággyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik képviselőcsoport: „A hazai agrárium kihívásai I.” címmel. Megadom a szót, képviselő úr. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Megmaradt Képvi selőtársaim! Magyarul közölt cikket a New York Times a keleteurópai agrárbárókról. Ez már önmagában is érdekes, de sajnos ebben hazánk kiemelt szerepet kapott. Tehát itt ugyan KözépKeletEurópáról beszélünk, de a legtöbb negatív megjegyzés, amelyekkel rá adásul teljes mértékben egyet tudok érteni, ezek bizony Magyarországról szólnak. Egyáltalán nem gyakori, hogy ez a jelenség felüti a fejét, hogy egy ekkora amerikai lap foglalkozik régiónkkal és azon belül is hazánkkal, ráadásul anyanyelvünkön, de ilyen ös szefüggésben pedig kifejezetten szomorú, de sajnos mindenképpen igaz. Három szerző írását én egyébként az Alfahír hírportál összefoglalóján keresztül szeretném itt bemutatni röviden. Ez a három szerző „Pénzes gazdák - hogyan fejik meg az Európai Uniót az o ligarchák és populisták?” címen írta meg ezt az írást. Kifejezetten Fejér megyére fókuszáltak, de megemlítik, hogy sajnos az ország nagy részére is ugyanúgy igazak ezek a megállapítások, górcső alá veszik és bemutatják, hogy Magyarországon az agrártámogatá sok hogyan is kerülnek ahhoz a szűk elithez, akikről itt már a Ház falai között is oly sokszor említést tettem. Érdekesség, hogy Ángyán József, az önök volt államtitkára is megszólal ebben a cikkben, aki 2012ben azért mondott le, mert nem tudott egyetérte ni azzal, hogy egy szűk maffiacsalád érdekében történik például a földprivatizáció Magyarországon, és ezen keresztül az agrártámogatások egy jelentős része hozzájuk kerül és hozzájuk csoportosul. Ahogy említettem, ez a cikk kilenc országban végzett kutatás okat, de mégiscsak a magyar példák a legszembetűnőbbek, és számunkra nyilván a legfájóbbak is. Úgy fogalmaz, hogy Magyarországon a feudalizmus modern változata jön létre, melyben a munkát és a támogatást a szolgálatkészség kapja, a büntetés a jussa annak, aki nem áll be a sorba. A szerzők a kutatás adataiból arra az eredményre jutottak, hogy a támogatási rendszer szándékosan zavaros, durván aláássa az Európai Unió környezetvédelmi céljait, korrupcióval és önérdekkel átszőtt. A brüsszeli vezetés pedig azért nem lép fel a változtatás érdekében, mert a reformok veszélyeztetnék az EU egységét, pedig az agrárprogram a legnagyobb tétel az Európai Unió központi költségvetésében, ami a költségvetés 40
