Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 4. hétfő - 89. szám - Az állatkínzókkal szembeni hatékony fellépés megteremtése érdekében a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételi kérelme - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik):
465 képviselőtársamn ak, hogy ezeket megtették, és bízunk benne, hogy fogják majd támogatni a javaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.) (20.40) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor . Az állatkínzókkal szembeni hatékony fellépés megteremtése érdekében a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételi kérelme Tisztelt Országgyűlé s! A Jobbik képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön az állatkínzókkal szembeni hatékony fellépés megteremtése érdekében a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló T/7082. számú törvényjavaslat tárgysoroz atba vételéről. A tárgysorozatba vételt az Igazságügyi bizottság utasította el. Először megadom a szót az előterjesztőnek ötperces időkeretben. Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony következik. Parancsoljon, öné a szó. POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Végtelenül szomorú vagyok. Én tettem egy ígéretet számtalan civil szervezetnek, magánszemélynek, akik augusztus óta megkerestek, miután benyújtottam ezt a törvényjavaslatot, de az Igazság ügyi bizottság azt mondta, hogy tárgysorozatba sem kell venni. Azt az ígéretet tettem, hogy a mai napon utolsó napirendként itt a Parlament falai között meggyőzöm kormánypárti képviselőtársaimat, hogy vegyék tárgysorozatba ezt az indítványt a holnapi szava záson. Becsó Károly képviselőtársam van jelen egyedül a kormánypárti padsorokban. Bocsánat, az elnöki pulpituson Móring József Attila és elnök úr is, de még ez is végtelenül kevés, mégis megkísérlem. 2010 óta a Jobbik frakciója nyolcadik alkalommal nyújtot ta be az állatkínzás szigorítását, a büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseinek a módosítását. Ez a módosítás arra terjedne ki, hogy az eddigi megszokott bírói gyakorlat szerint maximálisan felfüggesztett börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel büntete tt állatkínzók büntetését szigorítsa oly módon, hogy lehetősége legyen a bíróságnak, sőt kötelessége legyen a súlyos, minősített esetekben nem vétségként, hanem bűntettként értékelni, és letöltendő szabadságvesztéssel büntetni az állatkínzókat. Mindezt mié rt nyújtottuk be? Azért, mert nincs visszatartó erő jelenleg a büntető törvénykönyvben. Hogy ez a büntetési tétel sok vagy kevés? - kapjuk többször a kérdést. A válasz erre az, hogy nem szeretnénk mást, mint azt, hogy itt a plenáris ülésen a kormány tagjai , az államtitkárok, a miniszterek adjanak választ arra, vagy legalább vitassuk meg, hogy mennyi az a büntetési tétel, ami valóban visszatartó erő lehet ezeknek az állatkínzóknak. Mert azért ne felejtsük el, hogy a kedvtelésből tartott állatok esetében az e lmúlt időszakban számos, országos sajtóhírt megjárt esemény történt. Ezek közül két esetre szeretném most felhívni a figyelmet. Az egyik Siófokon történt még a nyár folyamán, amikor egy kutyabarát panziónak hirdetett panziótulajdonos egy kis ölebet, Muki k utyát vert agyon egy vascsővel azért, mert ugatott. A másik pedig Balotaszálláson történt, s az is szintén bejárta az országos médiát, hogy egy asszony az autó mögé kötött egy kutyát. Lehet vitatni, hogy sok vagy kevése az a büntetési tétel, amit mi javas lunk a büntető törvénykönyv módosítása során. De tisztelettel kérek innen minden frakciót, beleértve a
