Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 21. hétfő - 85. szám - Interpellációk - Nunkovics Tibor (Jobbik) - a pénzügyminiszterhez - „Már szedni áldozatait a rabszolgatörvény!” címmel - ELNÖK: - NUNKOVICS TIBOR (Jobbik): - ELNÖK:
45 A következő, ami szintén lényegi kérdés, és minden megállapodásnak, azt gondolom, az egyik alapja, hogy hogyan alakulnak a bérek. Nos, én megdöbbenve hallottam, és olvastam képviselő úr reagálását, termés zetesen azt, hogy Magyarországon a munkabérek nem emelkedtek. Tisztelettel arra kérem, hogy beszélgessen néhány munkaadóval, néhány munkavállalóval, és kérdezze meg őket, hogy mi is történt az elmúlt időszakban. Nézze meg azokat a statisztikákat, azokat az adatokat, amelyek egyébként nyilvánosak, és teljesen egyértelműen láthatja, hogy bizony Magyarországon a munkabérek növekedtek, jelentősen növekedtek, évente 10 százalékot meghaladó mértékben is, és ebben az esetben bizony most már a munkaadóknak az a cél ja, hogy még inkább hatékonyabbá tegyék a cégüket, hogy ezeket a munkabéreket ki tudják fizetni. Természetesen ezek a megállapodások nem légből kapottak, nyilván kellenek hozzá kormányzati intézkedések, vannak is, ezek az adórendszert jelentik, célzott tám ogatást a cégek, a foglalkoztatók felé, a családi kedvezményeket. De azt is látnunk kell, hogy ebben a helyzetben a cégek is jelentős beruházásokat invesztálnak, és ez egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy hatékonyabban tudjanak termelni, és több munkabé rt tudjanak fizetni. A szociális partnerekkel megállapodás köttetett 2016ban, és azóta is tart ez tulajdonképpen, aminek egyértelműen az a lényege, hogy a bérmegállapításkor a munkaadók képviselői, a munkavállalók képviselői és a kormányzat képviselői jel en vannak. A garantált minimálbér, a minimálbér emelkedése kapcsán megfogalmazódott egy 8 százalékos bérajánlás is, tehát egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy a tárgyalóasztalnál a felek ne tudtak volna valamiben megállapodni. Ez pedig nevezetesen a bére melkedés. És nyilván felmerülhet a kérdés, hogy valamennyi jövedelemsávban érzékelhetőe ez. Igen, érzékelhető, és valamennyi ágazatban - mezőgazdaság, építőipar - egyaránt, és látható az is, hogy a sajnos még alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők is olyan munkakörökben tudnak dolgozni, illetve olyan jövedelemre tudnak szert tenni, ami több, mint a korábbi időszakban volt. Fölmerül a kérdés, hogy vajon hogyan és miképpen alakul ez nemzetközi viszonylatban. Csak egy mondat: 36 ország közül Magyarorsz ág a harmadik legnagyobb adócsökkentést érte el a bérköltségek arányához képest. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó. (16.00) NUNKOVICS TIBOR (Jobbik) : Köszönöm a szót. Nem tudom elfogadni. Az a helyzet, hogy ezt a törvényt nem én neveztem el így, meg nem mi neveztük el így, hanem az emberek nevezték el, mert úgy érezték… (Felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Buli van Aprajafalván, vagy mi a baj? A kollektív szerződésről valószínű, hogy így papírformában nagyon jókat lehet olvasni meg hallani, csak ha valakinek ezt alá is kell írnia, az már egy teljesen más tészta. És, kedves államtit kár úr, én nagyon szívesen elviszem önt valamikor bármelyik gyárba Magyarországon, beszélgessen el az ott dolgozókkal, mert az emberek nem statisztikákból élnek, tudja, hanem az emberek pénzből próbálnának megélni, de nem tudnak, és ezért hagyják el ezt az országot. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból. - Szórványos taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 99 igen szavazattal, 38 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
