Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 4. hétfő - 89. szám - Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Mi célt szolgál a Budapest-Belgrád vasútvonal a Triesztben vásárolt terület után?” címmel - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
414 És még egy ilyen érdekesség, politikai érdekesség talán, hogy ugye, az önökkel szöv etséges Északi Liga vagy Liga politikusai, illetve a TriesztMonfalcone kikötői hatóság vezetője is nagyon világosan lenyilatkozta, hogy látva a terveket, látva, hogy Trieszt valóban egyre fontosabb bázissá válik, teljesen értelmetlen lesz ez a bizonyos ba lkáni szállítási útvonal. Miniszter úr, akkor ezek szerint már politikai szövetségeseiknek sem hisznek e projekt kapcsán? Köszönöm szépen előre is válaszait. (Taps az LMP soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Szijjárt ó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr válaszol. Miniszter úr, öné a szó. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Köszönöm, hogy felvetette ezt a témát itt az Országgyűlésben, hisz en valóban egy fontos kérdésről beszélünk, tekintettel arra, hogy Magyarország egy kicsi, de rendkívül nyitott gazdasággal rendelkező ország, így aztán a gazdasági teljesítményünket alapvetően határozzák meg a külső dimenziók, így alapvetően a külkereskede lmi és külgazdasági teljesítményünk. És amikor külkereskedelemről és külgazdaságról beszélünk, akkor arról is beszélnünk kell, hogy nemcsak a világpolitika, hanem a világgazdaság is elképesztő átalakulásokon megy keresztül. Azt gondolom, hogy semmiképpen s em túlzás arról beszélni, hogy egy új világrend jött létre, és ezen belül is egy teljesen új világgazdasági korszakban találjuk magunkat. Mivel a magyar gazdaság egyik legfontosabb mérőszáma az, hogy az exportunk és a GDPnk aránya most már 86,5 százalékná l van, ezért teljesen egyértelmű, hogy számunkra az áruk gyors eljuttatása a külpiacokra kulcskérdés. Mint ahogy az is kulcskérdés, hogy Magyarország földrajzi helyzetét végre ki tudjuk használni, és a középeurópai elhelyezkedésünkből valóban hasznunk szá rmazzon. Ami az ön konkrét kérdését illeti a két kikötő kapcsán: azt tudom önnek elmondani, hogy a trieszti és a pireuszi kikötők egyáltalán nem versenytársai vagy vetélytársai egymásnak, a pireuszi kikötő és a trieszti kikötő maximum egymás kiegészítőikén t sorolhatók fel. Tekintettel arra, hogy a pireuszi kikötő a legnagyobb hajók fogadására alkalmas kikötő, olyan hajókat tudnak ott fogadni, amelyek így a TávolKeletről, a Szuezicsatornán megérkezve a legrövidebb útvonalon ide tudnak jönni nagy európai ki kötőbe. Ilyen típusú hajókat Triesztben nem tudnak fogadni. Éppen ezért, ami Pireuszban, egy kínai többségi tulajdonban lévő kikötőben zajlik, az az, hogy az oda beérkezett árukat a nagy hajókról vagy szárazföldre rakják, és onnantól kezdve vonaton vagy ad ott esetben kamionokkal szállítják a kontinens belseje felé, vagy átrakják őket kisebb hajókra, és többek között a trieszti kikötőbe szállítják el. Tehát ilyen módon a két kikötő nem versenytársa egymásnak. Hogy a pireuszi kikötő kihasználtsága hogy néz ki , arra azt szeretném önnek elmondani, hogy míg 2008ban ez a kikötő 437 ezer konténernyi forgalmat bonyolított le, addig tavaly már 3,7 millió konténernyi forgalmat; ez 8,5szeres növekedést jelent. S ahogy elnézzük az Európai Unió és Kína kereskedelmi for galmát, ott azt látjuk, hogy tavaly már 604 milliárd eurónyi kereskedelmi forgalom bonyolódott le az Európai Unió és Kína között; ez egy 7,5 százalékos növekedés. S ahogy megnézzük, hogy a legnagyobb európai gazdaságok, a németek és a franciák milyen mérté kben növelik a kereskedelmi forgalmukat Kínával 6, illetve 8 százalékos mértékben a tavalyi esztendőben, akkor azt látjuk, hogy igenis a pireuszi kikötő forgalma nem véletlenül és nem is rövid távon fog növekedni. Nekünk pedig kulcskérdés, hogy onnantól ke zdve benevezzünk abba a versenybe, hogy az oda beérkező áruk melyik szárazföldi úton érik el NyugatEurópát. És ebbe a versenybe többen is beneveztek. Beneveztünk mi is a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal felújításával, amelynek kapcsán a kivitelezési szerződés megköttetett, a hiteltárgyalások a kínai eximbank és a Pénzügyminisztérium között még zajlanak; a kivitelezési szerződések akkor emelkednek jogerőre,
