Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 4. hétfő - 89. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
378 ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Szabó Timea Frakcióvezető Asszony! Én úgy emlékszem, hogy államtitkár úr önt végighallgatta, ön pedig egész idő alatt kommentált és üvöltözöt t. Értelmetlen! (Szabó Timea: Nem üvöltöztem!) Legyen kedves, ne vitatkozzon! (Szabó Timea: Miért ne? De igenis vitatkozom!) Köszönöm. (13.30) Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, LMPképviselőcsoport: „Tisztelet a hősöknek, szégyen a hazaárulókra!” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP) : Köszönöm szépen a lehetőséget, tisztelt elnök úr. Azt gondolom, annyi kérést mindenképpen megfogalmazhatok it t mindannyiunk felé, tisztelt képviselőtársaim felé, hogy a nemzeti gyásznapon, azt hiszem, rendkívül fontos, hogy mindenki képviselő kicsit nagyobb méltósággal gyakorolja képviselői feladatait. (Taps a kormánypártok soraiban.) Hozzáteszem, hogy ez, úgy go ndolom, érvényes kell legyen a velem szemben ülő, magát nemzetinek meghatározó képviselőkre is, akik folyamatosan belebeszéltek, belekiabáltak ellenzéki képviselőtársak felszólalásába. Nos, nekünk nagyon határozott véleményünk, hogy a nemzeti gyásznapon a parlamenti ülést nem kezdhetjük mással, mint hogy emlékezünk azokra a hősökre, akik 1956ban az életüket áldozták, vagy éppen az életüket kockáztatták azért, hogy Magyarország egy szabad ország lehessen. Ez egy tiszta forradalom és szabadságharc volt, ahol bátrak ezrei vették föl a harcot egy legyőzhetetlennek tűnő ellenféllel, a szovjethatalommal szemben. Külön megemlékeznék azokról, akik az utolsó pillanatig vagy éppen már azon túl is folytatták ezt a hősies küzdelmet. Engedjék meg, hogy külön szóljak, kü lön tisztelettel adózzak azok emléke előtt, akiket ma már úgy hívunk, hogy a „mecseki láthatatlanok”, akik a legtovább, a szovjet inváziót követően még hetekig ellenálltak a Mecsek hegyeiben, erdeiben, fegyveresen küzdöttek a szovjetek és a kollaboránsok e llen. Ezek a bátor harcosok azért folytatták a küzdelmet, mert bíztak abban, hogy Magyarországot külső segítség éri. Ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy ez hiú reménynek bizonyult. Hiszen Magyarországot akkor nagyhatalmi érdekek játékszerévé tették, nagyhatal mi alkuk prédájává vált országunk. Pontosan tudjuk, hogy mi történt a forradalom leverése után, az árulás, a megtorlás, gazemberség évtizedei következtek, a kommunizmus fennmaradó évtizedeiben. Azt a helyzetet, ami 1956ban jellemző volt, amikor szovjet ka tonák gyilkolták a magyar embereket, amikor Budapesten gyakorlatilag háborús helyzet volt, nem lehet összevetni a mai helyzettel, az teljesen egyértelmű. Ugyanakkor azt ki kell mondanunk, és látnunk kell, hogy a nemzet elárulása, a nemzetellenes politika m a jelen van. És szintén jelen van a nagyhatalmi érdekeknek való kiszolgáltatása az országnak. A napokban Kövér László házelnök úr egy olyan megfogalmazással élt, hogy nem lehet hatalomra engedni azokat, akik megtagadják a nemzetet. Azt gondolom, már hatalm on vannak azok az erők. Orbán Viktor és a Fidesz már mindent elfelejtett, amit soha nem lehetett volna elfelejteni. Mindenkinek megbocsátottak, akiknek soha nem lehetett volna megbocsátani, és mindennel szembemennek, minden olyan értékkel szembemennek, ami ért egykor harcosan kiálltak. Azt gondolom, ezt ki kell mondanunk a mai napon is, miközben tisztelettel emlékezünk a hősökre. Orbán Viktor és kormánya a hatalmon maradás érdekében kiszolgáltatja ismét az országot a nagyhatalmi érdekeknek. Kiszolgáltatja az orosz érdekeknek, kínai érdekeknek vagy éppen, ha úgy hozza a politikai széljárás, akkor a török érdekeknek. Úgy is mondhatjuk, hogy Kádár János a szovjet tankokat használta, Orbán Viktor pedig az orosz atomvonatot használta ahhoz, hogy uralkodását meghos szabbíthassa.
