Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
281 hozzájárulásával is az állam, ez valóban egy pozitív, a helyzetet és a lehetőségeket jelentősen változtató rendszerbeli működés. Azok a fejlődések, azok a változá sok, amelyek e tekintetben Magyarországon lezajlottak, gyorsabbak voltak, nagyobb léptékűek voltak, mint az Európai Unió átlagában, gyorsabbak, nagyobb léptékűek voltak, mint több V4es országban. Azért hoztuk létre a nemzeti rákellenes programot, a nemzet i keringési, mozgásszervi, gyermekegészségügyi és mentális egészségügyi programot, hogy szervezett keretekben további előrelépésekkel folytassuk azt a munkát, amit eddig elvégeztünk. Az a tervezett, szervezett és nagyon szigorú logikával felépített stratég ia, az egészséges Magyarország 2014től ’20ig tartó egészségügyi stratégiája kiváló keret erre. Azt tudom javasolni, hogy önök is tanulmányozzák. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót VargaDamm Andrea képviselő asszonynak, Jobbikképviselőcsoport. Parancsoljon! DR. VARGADAMM ANDREA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Egypár gondolatot szeretnék önökkel még megosztani a költségvetési törvény v égrehajtása tárgyában. Hogy őszinte legyek, kifejezett boldogságom, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának az államtitkára pont előttem szólt, ugyanis az egyik kérdés, amiről szerettem volna szólni, pont ennek a területnek a kompetenciájába tartozik. Hétfőn miniszterelnök úr a felszólalásakor elmondta, hogy a kormányzat mennyivel több pénzt költ az egészségügyre, mint költött 2010ben. Sajnálom, hogy miniszterelnök úr nem elég tájékozott, mert kevesebb, mint fele összeget mondott, mint amivel tényleg t öbbet költött ez a kormányzat 2018ban, mint 2010ben, de hát nem kell neki mindent tudnia, a tanácsadók meg néha felszínesek. De az a lényeg, hogy 2010ben az Egészségbiztosítási Alapnak 1476 milliárd forint volt a rendelkezésre álló forrása, 2018ban ped ig már 2434 milliárd forint. Ennek a különbsége 958 milliárd. Ez nagyon jól hangozhatna nyolc év távlatában, de azért nem fog jól hangzani, mert ha megnézzük ez alatt az idő alatt az árak emelkedésének a mértékét, illetőleg az átlagbérek emelkedésének a mé rtékét, akkor azt látjuk, hogy az átlagbérek 63 százalékkal, az árak 21,6 százalékkal nőttek, ezáltal gyakorlatilag az egészségügyre fordított többletköltség mindössze az árak emelkedését és a bérek emelkedését finanszírozta, tehát 201018 között reálmérté kben a kormány nem költ többet az egészségügyre. (17.00) Persze, miniszterelnök úr nem mondta el, hogy ő reál- vagy nominális értékben gondolkodik erről, de az tény, hogy ebben a kérdésben nincs olyanfajta fejlődés, amit ő próbált hétfőn nekünk itt elmond ani, sőt miután látjuk, hogy bár intézményi fejlesztések igen nagy számban történtek, eszközbeszerzések is rendkívül nagy mértékben történtek, egy apró probléma van: azért nem tudjuk őket hatékonyan működtetni, mert nincs meg hozzá a humán erőforrás, azaz az, aki ezekben a szép épületekben, ezekkel a modern eszközökkel dolgozni tudna. Azt nem mondom el olyan erőteljesen itt a Ház előtt, hogy van olyan első számú kórházunk, amelynek van olyan osztálya, ahol a műtéti programok magas szintű végrehajtását azért nem tudják az új gépekkel elvégezni, mert nem fizette ki a kórház a gépek árát, és ezért nem üzemelik be. Tehát azért higgyék el, hogy ilyenek is nap mint nap vannak. Ami viszont lényeges, hogy a számok nem mutatják azt, hogy reálértékben az egészségügy f ejlesztésére az elmúlt nyolc évben a kormány költött volna. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az előbbi felszólalásom alkalmával szóltam a Miniszterelnökségre és társult tagjaira költött irdatlan mennyiségű, 1237 mill iárdra tervezett, de szerencsére „csak” 1162 milliárd forint