Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - VOLNER JÁNOS (független):
263 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett, most a normál i dőkeretben felszólalásra jelentkezett képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Volner János független képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! VOLNER JÁNOS (független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés Ma gyarország gazdasági terve volt egy adott évre vonatkozóan, a zárszámadás pedig egy beszámoló a gazdasági tervünk teljesítésére vonatkozóan. Én ezt szeretném értékelni, és a saját magam által jónak látott politikai és szakmai szempontok alapján szeretném e zt megtenni. Évről évre jó néhányszor 2010 óta felhívtam a kormányoldal figyelmét az anticiklikus gazdaságpolitika szükségességére Magyarországon. Azoknak a képviselőtársaknak és nézőknek, akik nem érdeklődnek ilyen behatóan a gazdaságpolitikát illetően, e z gyakorlatilag olyasmi, mint amikor a háziasszony, amikor éppen jól megy, mind a kettőjüknek van munkahelye, jól megy a gazdaság, akkor egy kicsit félretesz a nehezebb időkre, hogy ha esetleg bekövetkezik valami nem várt dolog, bekövetkezik egy válság, ak kor legyen miből fenntartani a családot. Ez a gazdaságnál gyakorlatilag úgy működik, hogy legyen miből élénkíteni a gazdaságot, legyen miből beruházni a válság nehezebb éveiben. A tőkés gazdaságnak egy természetes jellemzője az, hogy időről időre válságok alakulnak ki, ezek kiigazító jelleggel működnek. Van egy gazdasági visszaesés, majd pedig ezt követően ismét elindul a konjunktúra, fellendülő szakasz következik. Nagyon fontosnak tartom azt elmondani, hogy bár 2010től fogva évről évre felhívtam a kormány figyelmét annak szükségességére, hogy érdemes lenne felkészülni a válságra és tartalékolni, idén volt a jövő évi költségvetést tekintve az első érdemi kísérlet arra, hogy Magyarország egy kis tartalékot halmozzon föl, és ebből a tartalékból aztán élénkíte ni lehessen a gazdaságot, ha beüt a válság. De hozzáteszem, ez már meglehetősen későn történt, hiszen azt láthatjuk, hogy Kína vészesen belassult, hosszúhosszú évtizedek leggyengébb gazdasági eredményét most produkálta 30 évre visszamenőleg. A német gazda ság megint csak recessziós jegyeket mutat, tehát jobb lett volna, én azt gondolom, ha Magyarország ezen a téren tartalékokat halmoz fel, és ilyen módon lesz miből élénkíteni a magyar gazdaságot, ha beüt a válság. Fontosnak tartom azt elmondani, hogy ennek egyik lehetősége lett volna az, hogy az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek és az önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek halmoznak fel hasonló megtakarításokat, ugyanis ezek a felhalmozások - el lentétben több más, az állami rendszeren belüli költéssel - nem növelik az államadósságot, ezekkel meg lehetett volna úgy oldani, hogy érdemi termelőberuházásokba kerüljön be a pénz. Én magam, amikor még a Vállalkozásfejlesztési bizottság elnöke voltam, ak kor meglehetősen sokat foglalkoztam a közmunkarendszer magyarországi gyakorlatával, mert az ország éves szinten 200300 milliárd forintot is elköltött az elmúlt években, tehát meglehetősen sok pénzt. Az egyik megdöbbentő tapasztalat az volt, hogy az állam gyakorlatilag nem is tett kísérletet arra, hogy számszerűsítse a közmunkarendszerben elköltött százmilliárdok által megtermelt nyereséget, nem tett kísérletet arra, hogy kimutatható legyen egyáltalán, hogy milyen forintosítható eredménye volt a közmunkaren dszernek, amit én azért tartok nagyon fontosnak, mert ha meg szeretnénk teremteni azt, hogy a közmunkarendszer ne csak szociális jellegű ellátáshoz nyújtson segítséget, magyarul: embereknek pénzt tesz a zsebébe, hanem valóban átjárás legyen a közmunkarends zerből az elsődleges munkaerőpiac, a versenyszektor felé, akkor meg kellett volna azt tenni, hogy egy kicsit gyakorlatiasabban vagy sokkal gyakorlatiasabban kezdje el az állam megszervezni a közmunkarendszert, és ezt az önkormányzatok gyakorlatába igyekszi k minden erejével átültetni - ez nem valósult meg. Nagyon kevés, számszerűsítve nagyon kevés az olyan önkormányzati közmunkás, aki érdemi tevékenységet végez, amelynek forintosítható termelés, termelőmunka a végeredménye - ezen szerintem változtatni kellen e. Amit én pozitívnak látok, hogy egészében véve a magyar gazdaság külső kitettsége az elmúlt évben is pozitívan változott. Itt gondoljanak arra, képviselőtársak, hogy egy korábban elfogadott
