Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - F KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz):
236 2020ban csökkenő hiánypályát és ezáltal még jelentősebb mértékben csökkenő adósságpályát vetít előre. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiba n.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most kétperces hozzászólásra van lehetőség. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a kegyelmi pillanatot, amikor nem egy államtitkár reagál hat rám rögtön, hanem fordítva történik meg mindez, államtitkár úrnak pedig a szakszerű megközelítést köszönöm bizonyos esetekben. Abban van vita közöttünk, államtitkár úr, hogy ebből a mai diskurzusból nem jön elő az a vízió, amit a kormány lefektetett az asztalra. Értem én, hogy egy viszonylag alacsony bázisról produkáltak egy impozánsnak tűnő gazdasági növekedést, jellemzően külföldi közületek részvételével, de annak is örülök, hogy egyre több iparágba diverzifikálódik ez a teljesítmény. Az a helyzet ugy anakkor, államtitkár úr, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében az EU keleti blokkjában korábban Szlovéniával és Csehországgal próbáltunk küzdeni, ők ugye elhúztak ebben a versenyben mellettünk, és most ott tartunk, hogy Szlovákia, Lengyelország, Észtorszá g, Litvánia is megelőzött bennünket; ez a jelenlegi helyzet. Államtitkár úr, lehet, hogy nem tetszik, mert nekem sem annyira, Ausztria GDPje jelen pillanatban a magyar GDP 2,7szerese. A helyzet az, hogy amikor olyanokat nyilatkoznak, hogy 2030ra megprób álják utolérni Ausztriát, vagy megpróbálják azt elérni, hogy akár Csehország szintjére vigyék fel a magyar gazdaság kilátásait, lehetne legitim vitákat folytatni, csak ennek a módszertanát nem jelölik meg, azt, hogy hogyan képzelik el mindezt, azt, hogy a magyar munkavállalókat hogyan hozzák helyzetbe. Azt látjuk, hogy amíg Ausztria és Magyarország között ekkora a szakadék, sőt bizonyos években nem is közeledés, hanem még egy 3 százalékos távolodás volt kimutatható, addig ez a vízió nem fenntartható. És még egyszer mondom: az általam sorolt számok Ausztria tekintetében, mind az egy főre jutó GDP, mind a teljes GDPvolumen tekintetében képezik az összehasonlítás tárgyát. Azt látjuk, hogy a szakadék kétségtelenül kimutatható, az olló szárai pedig jellemzően ne m közeledtek egymáshoz az utóbbi években. Ez a problémánk tehát: a vízió és a módszertan hiánya. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most további képviselői felszólalások következnek az előre bejelentkezett felsz ólalók sorrendjében. Elsőként megadom a szót F Kovács Sándor képviselő úrnak, a Fidesz részéről. F KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselők! Ha röviden és egy mondatban kellene összefoglalni a zárszáma dás vitáját és a zárszámadás összefoglalását, akkor azt lehetne mondani, hogy soha rosszabb évet. Pedig látjuk azt, hogy a 2019. év első adatai alapján talán nem is rekordév lesz, hanem ezt a 2018. évet is felül tudjuk múlni. Reméljük azt, hogy az év vége is ilyen lesz. Azt is elmondhatjuk erről a zárszámadásról, hogy a Gyurcsánykormány bármelyik legjobb évét odaadta volna ezért a 2018as gazdasági évért. Talán meg sem közelítették egy mutatóban sem, maximum csak a költségvetés hiányában, akár az adósságem elésben vagy a hitelfelvételben tudták meghaladni ezeket az éveket. Én azt gondolom, hogy az elmúlt tizenegynéhány év legjobb zárszámadását tárgyalhatjuk most. Ne feledkezzünk meg arról, hogy minden dicséret megilleti a kormányt és a Pénzügyminisztériumot, hiszen kitűnő ez az év, kitűnő a zárszámadás, de meg kell említeni azokat a partnereket, akikkel ezt lehetővé lehetett tenni. Meg kell említeni azokat a partnereket, az
