Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 11. szerda - 103. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2018. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NAGY MÁRTON ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:
2284 Az eredmény pozitív hosszú évek óta, ’18ban 50 milliárd körüli, de arról is be tudok számolni, amiről persze mindenki elfeledkezik, hogy ’19 tavaszán ezt az 50 milliárdot mi befizettük a költségvetés részére egy az egyben. Befizettük! Azt, hogy mi történik ezzel az eredménnyel, törvény mondja ki, hogy nekünk van mérlegelési lehetőségünk. Amikor veszteség van, akkor nincs mérlegelési lehetőségünk, a költségvetés térít. Mi a törvényeket betartjuk. Árfolyam. Én értem, hogy az árfolyam egy nagyon fontos dolog, többször elmondtuk, hogy nincs árfolyamcélunk, minket nem is nagyon lehet behúzni abba, hogy a Nemzeti Banknak árfolyamcélja van, ne is próbálkozzanak azzal. Van nyilvános helye, és akár a médiában, akár a parlamentben képviselők vitatkozhatnak azon, hogy milyen árfolyam jó a gazdaságna k. Mi ezt nagyon szívesen olvassuk, nézzük. Azt szeretnénk ösztönözni, hogy ezek a viták minél szakmaibbak legyenek, és ne legyenek kiragadott népcsoportok, lakosság egyetlen csoportja, vállalatok egyetlen csoportja, hanem ezek alaposak legyenek, és felkés zülten zajoljanak. Ami az eurót jelenti, az eurócsatlakozás tekintetében mi az Unió tagjai vagyunk, vállaltuk az euró bevezetését. Itt nincs semmiféle kérdés. A kérdés az, hogy mikor történik meg. Ez a kormány döntése. Mi annyit mondunk, hogy a maastrichti kritériumrendszernek a 30. évfordulójára - és Matolcsy elnök úr ebben nagyon sok cikket publikált, a 30. évfordulójára - nekünk valamit kell mondani arról, hogy ezek a maastrichti kritériumok jók vagy nem. (13.40) Mi azt mondjuk, hogy nem jók, elavultak a 30 éves maastrichti kritériumok. És miért mondjuk ezt? Azért, mert a keletközépeurópai régióban több olyan ország van, amelynek majd csatlakoznia kell, természetes, hogy beleszólunk abba, hogy mik legyenek a felvétel körülményei vagy követelményei. Ez ek a követelmények elavultak, technikai követelmények vannak, mi azt gondoljuk, hogy ezt újra meg kell vizsgálni, és itt vitának helye van. És azt is szeretném hangsúlyozni, hogy amikor arról beszélünk, hogy az eurócsatlakozás, miért nem mondják el azt, ho gy ez nemcsak azt jelenti, hogy az árfolyamunk fixálásra kerül, hanem azt is jelenti, hogy elveszítjük a monetáris politikát, a független monetáris politikát. Tehát a kamatlábat nem mi határozzuk meg Magyarországon. Ezekről miért nem szólnak, amikor arról beszélnek, hogy eurócsatlakozást gyorsítani kellene vagy lassítani kellene, és sokan érvelnek amellett, hogy gyorsítani kellene, mert fel kellene készülni arra a válságra. Jó lenne - még egyszer , ha teljes körű képet adnának arról, hogy mit is jelent val ójában az eurócsatlakozás, és annak fényében mondhatnánk el, hogy az eurócsatlakozást gyorsítani vagy lassítani kell. A Magyar Nemzeti Bank azon az állásponton van, hogy az eurócsatlakozás inkább később, mint hamarabb fog megtörténni, illetve ezt javasolja , és adott esetben a maastrichti kritériumrendszert alaposan újra kell gondolni. Ami a gazdaságot illeti és a túlfűtöttséget. Ugye, ezt a szót nagyon sokan használják, hogy túlfűtött a gazdaság. Szeretném hangsúlyozni, hogy a gyors gazdasági növekedés, a m agas gazdasági növekedés nem egyenlő azzal, hogy túlfűtött a gazdaság. Ha már 5 százalékos növekedést látunk, akár ’18ban, de ’19ben is, akkor már egyből azt mondják, hogy túlfűtött a gazdaság. Még egyszer: a magas növekedés nem egyenlő a túlfűtöttséggel . A túlfűtöttség definíciója az, hogy a gazdasági növekedés fogyasztásból történik, aminek van importvonzata, ezért romlik a külkereskedelmi többlet, átfordul deficitbe adott esetben, folyófizetésimérleghiány alakul ki. Magyarországon nincs ez. Magyarorsz ágon egy közepes fejlettségi csapdából való kikerülés folyamata zajlik, méghozzá úgy, hogy nagyon magas a beruházási rátánk, majdnem 30 százalékos, ami világelső beruházási ráta, és a beruházások hajtják az importot, annak van importvonzata, és ezért romli k a külkereskedelmi mérlegünk. De ez jó, azért jó, mert a potenciális növekedésünket azon keresztül, hogy több kapacitás lesz, több gép lesz, több tőkeberuházás lesz, növeli. Így a magyar gazdaság potenciális növekedése ma már, azt gondoljuk, hogy nem 33, 5 százalék, hanem inkább 3,54 százalékos kategóriában van. Tehát, még egyszer: amikor túlfűtöttségről beszélünk, az nem azt jelenti, hogy magas növekedésnél túlfűtöttség van, meg kellene nézni, mi az oka a növekedésnek, és a magyar növekedésnek a magas
