Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 11. szerda - 103. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2018. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (független):
2280 Azt gondolom, ha már egyszer a pén zügyi felügyeletért felelős hatóság szerepét a PSZÁF megszűnésével a Magyar Nemzeti Bank látja el, ezen a téren is lenne a Nemzeti Banknak tennivalója. Én azt hiányoltam, hogy nem járt el ezen a téren megfelelő erélyességgel és hatékonysággal. Kollégáim sz intén említették előttem néhány kritikus szóval az inflációs módszertan kérdését. Egyrészt én is úgy gondolom, hogy nem alapulhat a 2016os fogyasztói kosáron, másrészt arról szeretném tájékoztatni az Országgyűlés tagjait, hogy a saját bizottságomban, ez j elenleg a Népjóléti bizottság, kezdeményeztem azt az ellenzéki képviselőknél, hogy dolgozzunk ki mi egy olyan indexálási módszert, amellyel figyelemmel kísérhető lenne a fogyasztóiárváltozás, akár a bizottságnak egy házi módszertana is lehet, hiszen azt l áttam, hogy a lakhatási költségek jelentősen, akár háromszor akkora mértékben emelkedtek az elmúlt években, pont az ingatlanpiaci árrobbanás és az ezt követő lakásbérleti díjak növekedése miatt, mint ahogy egyébként a fogyasztói árak növekedése tükröződött ezekben a számokban. Javaslom azt, hogy a lakhatási költségeket sokkal nagyobb súllyal vegyük figyelembe az inflációs kosár összeállításakor. Itt javaslom azt, hogy Cinkotai Jánossal is konzultáljon a Magyar Nemzeti Bank vezetése. Cinkotai úr jellemzően e gyébként, több kormányzati ciklusra visszatekintve, pontosabb inflációs előrejelzéseket közölt, mint az aktuálisan regnáló kormány és a Nemzeti Bank egyaránt. Egy soktényezős, sokváltozós Exceltáblával dolgozik, és remek prognózisokat készít. Javaslom teh át ilyen irányban bővíteni a tevékenységet. Nagyon szívesen olvastam volna arról, hogy az azonnali fizetési rendszer kérdése hogyan alakul Magyarországon. Itt a jegybankelnök úr sem tért ki erre, pedig ezen a téren a világon gyakorlatilag forradalom zajlik . Kínában szinte kihalt a készpénzes fizetés lehetősége, mindenki egy jellemzően QRkódos rendszerrel fizet. A kínai Tencent nevű technológiai óriás üzemelteti elsősorban ezt a rendszert több mint egymilliárd felhasználóval, és egy WeChat Pay nevű applikác iót működtetnek ebből a célból. Azért tartanám fontosnak, képviselőtársaim, hogy erről beszéljünk, mert egyrészt mindenki tudja, hogy van egy gazdaságfehérítő hatása az elektronikus fizetésnek: azonnal megjelenik az adóhivatalnál minden adat, amely akár az áfabevallás, akár az egyéb adók vonatkozásában releváns lehet, nem lehet eltitkolni az ilyen módon realizált jövedelmeket, egy transzparens rendszeren keresztül zajlik. Magyarországon Kínához képest, képviselőtársaim, még a kőkorszakban vagyunk, és őszint én megmondom, engem nem vigasztal az sem, ha most esetleg a kormánypárti képviselők azzal próbálnak gyógyírt találni erre a sebre, hogy egész Európa le van maradva Kínához képest; sajnos, le vagyunk maradva. Én például sokkal szívesebben láttam volna azt, ha a Magyar Nemzeti Bank a nála képződött jelentős nagyságú - közel 50 milliárdos nyereségről beszélünk csak 2018 folyamán - összeget arra fordítja, hogy elkezdi ennek az új technológiának a bevezetését pártolni, és olyan technológiai fejlesztéseket tartal maz majd egy ilyen csomag, amit sikerül ezzel összeállítani, amelyek akár más európai országoknak is példát vagy akár technológiát is nyújthatnak. Itt minden egyes nappal távolabb kerülünk a megoldástól, itt az idővel kellene versenyt futni. Szerintem sokk al közelebb állna a Magyar Nemzeti Bank profiljához az erre történő technológiai felkészülés menedzselése is, mint például az oktatási és egyéb tevékenységek finanszírozása. Nagyon fontos lenne beszélnünk még az euróról, ezt szintén érintették már a vitába n előttem részt vevő képviselők. Én magam is egyébként osztom azt a véleményt, hogy amíg Európa rendkívül különböző gazdasági adottságú országok halmazát jelenti, addig hiba volt bevezetni az eurót Olaszországban és Németországban vagy Görögországban és Né metországban egyszerre, ez törvényszerűen generált a déleurópai országoknál egy hitelboomot. Ez a hitelboom kipukkadt, és rendkívül fájó következményei lettek ezen országokra nézve. Nagyon fontos lenne az, hogy ha 2020ban, a maastrichti szerződés 30. évf ordulóján kimegy a
