Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 10. kedd - 102. szám - A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
2219 Önmagában azzal nincs probléma, ami a nemzeti identitás megőrzése, én is egy erőteljesen nemzeti elkötelezettségű képviselő vagyok, ugyanakkor a probléma az, és ez az elmúlt években nagyon sokszor kiderült, hogy önök egész mást gondolnak „nemzeti” alatt, mint a szónak a valódi jelentése. Ezt r engeteg irányba bebizonyították. De itt konkrétan a kultúra témakörében egyértelműen kimondhatjuk azt, hogy amit önök nemzeti kultúráról gondolnak, az egy olyanfajta vélt kultúra, amely egy bizonyos körnek a kultúrája, és ezt kívánják gyakorlatilag most te rjeszteni. Ezt nagyonnagyon sokan mondták, én ezt nem kívánom megismételni. De azt azért még meg szeretném ismételni, államtitkár úr, hogy a kultúra olyan terület, ahol semmi keresnivalója a politikának. Nacsa képviselő úrra nézek, aki ilyen ifjúkommunist a lelkesedéssel vesz részt ebben a vitában (Derültség az ellenzéki sorokból.) , időnként megdöbben, időnként mosolyog, hogy még nem emlékszik azokra az időszakokra, amikor a tanácsi rendszer volt. Ez az őszinteség látható. Egyébként én az őszinteséget akkor láttam képviselő úron; amikor Hiller alelnök úr beszélt, én a megszeppenést láttam önön, képviselőtársam (Nacsa Lőrinc: Érdeklődés!) , és még egyéb más kormánypárti képviselőtársamon is, és sokatmondó volt az a megszeppenés. Azt hiszem, hogy ez mindenképpe n pozitív, hogy még nyomokban tartalmaz olyan érzéseket (Derültség.) , ami alkalmassá teszi önt arra, hogy egy ilyen igazságbeszéd alatt legalább egy kicsit megszeppenjen, és egy kicsit letegye a tabletjét, és odafigyeljen arra. Ez mindenképpen fontos volt. Gothár Péter neve elhangzott. Itt a javaslatban, ha jól emlékszem, nem pénzügyi jellegű köztörvényes esetekről volt szó, tehát ez a bizonyos eset ilyen módon került bele ebbe a javaslatba. Ha ezekről a javaslatokról van szó, szerintem itt minden képviselő társam teljesen egyértelműen elmondta, hogy elítéli ezeket az eseteket. (Hohn Krisztina: Így van!) Ha ebben a kérdésben akarnak érdemi lépéseket tenni, egy kérdést szeretnék a néhány, négyöt kormánypárti képviselő felé megfogalmazni, hogy tegnap az ellenz éki képviselőtársakkal beterjesztettük az isztambuli egyezmény ratifikációjára vonatkozó javaslatot, a nők elleni erőszak, családon belüli erőszak: el fogjáke majd fogadni, képviselőtársaim? Nacsa képviselő úr, isztambuli egyezmény, elfogadjae képviselőt ársam? (Nacsa Lőrinc: Genderegyezmény?) Az egy rendkívül fontos, pontosan ezt a célt megvalósító Európa tanácsi egyezmény. (21.40) Képviselőtársam, támogatni fogja ennek a javaslatnak a tárgysorozatba vételét és elfogadását? Ne kelljen kimondanom, hogy ak kor ön ki mellé helyezkedik és kit támogat, ha nem teszi meg. Nyilván én nem élek ilyen eszközökkel. De értékeljük azt, hogy mi történt itt most az elmúlt hetekben, az elmúlt napokban! Bizonyították már egyébként önök hosszúhosszú évek alatt is és az elmú lt hetekben is, sőt a mai napon is, hogy ezzel a kommunista tempóval gyakorlatilag mindent átgyalulnak itt a törvényhozáson, semmiféle érdemi egyeztetést, az érintettekkel való tárgyalást, előzetes konzultációt nem tartanak fontosnak. Nem akarom ismételni képviselőtársaimat, hogy mi mindent erőltettek át itt akár az elmúlt hónapokban, de hogy csak ma mire került sor: ma önök megszavaztak négy fideszes tagot a Médiatanácsba, a képviselők jogállásáról szóló törvényt módosították, gyakorlatilag korlátozták a k épviselők munkavégzési lehetőségeit, módosították nagyon drasztikusan a házszabályt. Ez csak a mai teljesítményük, de az elmúlt időszakban, láthatjuk, hogy az önkormányzati választási vereség után önök sorozatban hozzák be az Országgyűlés elé azokat a törv ényjavaslatokat, amelyek kiürítik, gyengítik az önkormányzatiságot. Ez egy nagyonnagyon rossz reakció, képviselőtársaim, nem ebbe az irányba kellett volna mozdulni, nem így kellett volna értelmezni az embereknek, a magyar választópolgároknak az október 13án megfogalmazott üzenetét. S önök elkezdtek egyfajta előterjesztést kidolgozni a kormány boszorkánykonyhájában, ami kiszivárgott egész véletlenül, és erről elindult valóban egy polémia a sajtóban, és nagyon erősen fölborzolta a közéletet. Nagyon érdekes volt az önök reakciója. Tehát érzékelték azt, hogy itt néhány nap alatt a független kultúrát támogató petíciót 50 ezren aláírták, majd valóban, tegnap volt egy nagyon komoly